Durk� Zsolt
Zeneszerz�

Durk� Zsolt 1934. �prilis 10-�n sz�letett Szegeden. 1955-t�l 1961-ig a budapesti Zeneakad�mia n�vend�ke. 1971-t�l 1977-ig ugyanott a 20. sz�zadi zeneszerz�s tan�ra. E k�t r�vid id�szakon t�l a Zeneakad�mia �p�let�hez f�zi a komponist�t j� n�h�ny sorsfordul�ja. Mert itt hangzott fel el�sz�r t�bb, az �letm�vet meghat�roz� kompoz�ci�ja: a budapesti nemzetk�zi versenygy�ztes II. von�sn�gyes (1971), a f�v�ros centen�rium�ra rendelt Halotti besz�d (1975), a Zongoraverseny (1981), a Heged�verseny (1983) �s itt ker�lt sor a zs�fol�sig telt Nagyteremben els� nagyszab�s� szerz�i estj�re (1974), valamint a hatvanadik sz�let�snapj�t �nnepl�re, az utols�ra (1994).

Durk� Zsolt a zeneakad�mi�n Farkas Ferenc oszt�ly�ban v�gzett. Tanulm�nyait a r�mai Santa Cecilia Akad�mi�n folytatta Goffredo Petrassi mesteriskol�j�ban. K�t�ves it�liai tart�zkod�sa alapjaiban jel�lte ki p�ly�j�nak f�bb ir�nyvonalait. Hazat�rve megteremtette szem�lyes, teljes �letm�v�re vonatkoztatva is egys�ges zenei nyelv�t, amely egyszerre eur�pai �s magyar, amely egyszerre tal�l kapcsolatot a trad�ci�val s a kor �j t�rekv�seivel. A hatvanas �vtized Magyar rapsz�di�ja, az Altamira, a Fioriture partit�r�ja �pp�gy hivatkozik a korabeli avantg�rd t�rekv�sekre, mint a magyar nyelv hangs�lyviszonyaira, a magyar n�pzene sirat�dallamainak szabad artikul�ci�j�ra, d�sz�tm�nyeire vagy a gregori�n s a k�z�pkori k�dexek zenei anyag�ra. Nemcsak jellegzetes t�telt�pusok sz�letnek most meg (a psicogramma, az organismo, a double), nemcsak a zenei sz�vet akkoriban forradalmi hangszerkezel�se, k�t�tt �s k�tetlen el�ad�sm�dj�nak v�ltakoz�sa t�nik fel, de m�ris kibontakozik a mikroelemekb�l szervezett, kiboml� organikus nagyforma saj�tos szerkeszt�elve is. Dallam �s harm�nia mind szervesebb �sszef�gg�se, a hangk�zmodelleken alapul� strukt�ra ki�p�l�se pedig m�r a szerz� �jabb st�luskorszak�nak nyit�nya.

Az �jabb �s �jabb kompoz�ci�k sorra elismer�st aratnak mind a nemzetk�zi versenyeken (R�ma, Montreal, Budapest, P�rizs), mind a koncerttermekben: Londont�l Vars�ig, a hazai fesztiv�lokt�l Ausztr�li�ig. M�r a hatvanas �vek m�sodik fel�ben Durk� Zsolt a k�lf�ld�n legt�bbet j�tszott kort�rs magyar szerz�.

A vok�lis m�vek a hetvenes �vtizedben ker�lnek az �letm� f�kusz�ba. A kor�bbi darabok sz�vegtelen �neksz�lamai ut�n a sz�veghez fordul�s: alapvet� tartalmi v�ltoz�s. Durk� Zsolt k�t kant�t�ja, k�t orat�riuma, illetve h�rom felvon�sos M�zes-oper�ja a magyar irodalom sorait – Ady, az �si Halotti besz�d, Mad�ch �s Sz�chenyi gondolatait – foglalja keretbe. S a dr�mai zene nyelv�n fogalmazza �jra a kor�bbi hangszeres st�lus jegyeit: az eddigi, t�bbnyire vari�ci�s, kontrapunktikus form�k a kis egys�gek fel�l haladtak a nagy fel� – most a zenei anyag sz�les �v�, monument�lis architekt�r�v� szervez�dik.
Durk� Zsolt 1971-ben Koussevitzy-, 1978-ban Kossuth-d�jat kapott. K�s�bb k�tszer is Bart�k B�la-P�sztory Ditta-d�jjal ismert�k el m�v�szet�t. A nyolcvanas �vekt�l a Magyar R�di� zenei lektora. 1987-t�l a Magyar Zenem�v�szeti T�rsas�g lap�t� eln�kek�nt megteremtette a kort�rs zene kimagasl� rendezv�ny�t, a Mini-fesztiv�lt. A nyolcvanas-kilencvenes �vek fordul�j�n az �talakul� magyar zenei �let meghat�roz� szem�lyis�ge, a Magyar �s a Sz�chenyi M�v�szeti Akad�mia rendes tagja, a Magyar Zenem�v�szek �s T�ncm�v�szek Vil�gsz�vets�g�nek eln�ke. S egy �jabb szerep: ebben az id�szakban gyakran l�pett fel zongoram�vei inspir�lt el�ad�jak�nt.

Alkot�m�v�szet�ben a kilencvenes �vtized egyr�szt �sszefoglal� jelleg�, m�sr�szt a meg�jul�s lehet�s�g�t is sejteti: f�k�nt hangszerkezel�s�ben, ritmusainak oldotts�g�ban �s harm�niavil�g�ban, amely �tvil�g�tottabb, mint tal�n b�rmikor. N�h�ny nagyl�legzet� m� k�pviseli e korszakot: a kerek eg�sz eszm�ny�t sugall� 60 zongoradarab ciklusa, A g�mb t�rt�nete, a dinamikusan fesz�tett form�j�, n�gyt�teles, a rem�nytelen rem�nys�g zen�je: a H�rom angol dal s A Jelen�sek k�nyv�nek marg�j�ra �rt utols� orat�rium, amelyben az Apokalipszis dr�m�j�t a megzend�l� v�gtelen, a sug�rz� �vegtenger l�tom�sa oldja fel.

Durk� Zsolt 1997. �prilis 2-�n hunyt el Budapesten. Utols� orat�riuma 1997 j�nius�ban hangzott fel el�sz�r, posztumusz, a Zeneakad�mia Nagyterm�ben