Bach, Johann Christian Zeneszerz
1735. szeptember 5-n, Lipcsben szletett. Mint a legkisebbik Bach-fi, szemlyben tallkozik ssze kt korszak: maga azonban mr az j stlus hirdetje. Lipcsben apja, Berlinben btyja, Philipp Emanuel tantotta. Mr itt az olasz operk hatsa al kerlt s 1756-ban Itliban folytatta tanulmnyait. ttrt a katolikus hitre s mint Padre Martini tantvnya, a milni dm orgonistja lett. Innen Npolyba, majd Londonba vezetett tja, ahol 1762-ben vgleg letelepedett. Itt is halt meg 1782. janur 1-jn. Jelents mrtkben hatott a fiatal Mozartra, aki J. Chr. Bach nem egy jellegzetes dallamfordulatt, ritmikai kplett vette t. Az „nekl Allegro” — Mozart glns stlusnak egyik jellegzetessge — Bach hatsra kapott helyet mvszetben. Szimfnii voltakppen nyitnyok (olaszul: Sinfonia), a npolyi operk hromtteles bevezet zeninek mfajhoz tartoznak. A hangversenyek msorn legtbbszr az op. 18-as sorozat darabjai hallhatk. Az t szimfnibl ll opusz nyomtatsban 1781 krl jelent meg Londonban. Els, harmadik s tdik darabja ketts zenekarra kszlt.
|