Vivaldi, Antonio
Zeneszerz�

Velenc�ben sz�letett 1678. m�rcius 4-�n, ahol apja a Szent M�rk templom zenekar�nak heged�se volt. Val�sz�n�leg � tan�totta fi�t heged�lni, aki hamarosan eljutott arra a szintre, hogy a templomi szolg�latban helyettes�thesse. �ll�t�lag Legrenzit�l is tanult. 1693-ban l�pett az egyh�z k�tel�k�be, 1703-ban szentelt�k papp�. Val�sz�n�leg ugyanebben az �vben ker�lt a velencei Ospedale della Piet� le�ny�rvah�zhoz mint zenemester. Az int�zethez f�z�d� szoros kapcsolata egy �vtized m�lt�n kezdett lazulni, abban az id�ben, mikor Vivaldi a zen�s sz�npad fel� orient�l�dott (1713-ban, Vicem�ban mutatta be Ottone in Villa c�m�, els� oper�j�t). Oper�i el�k�sz�t�se, valamint a Velenc�be l�togat� uralkod�k �s k�lf�ldi muzsikusok ismerets�ge r�v�n ki�p�tett kapcsolatai gyakori utaz�sra k�sztett�k Vivaldit, aki a h�szas �s harmincas �vekben feltehet�en k�lf�ld�n (B�csben, M�nchenben) is j�rt. Az �rvah�zban mindazon�ltal – r�videbb-hosszabb megszak�t�ssal - 1740-ig m�k�d�tt. Ekkor – val�sz�n�leg Drezd�ba k�sz�lve – B�csbe t�vozott, itt �rte utol a hal�l 1741. j�lius 8-�n vagy 27-�n, a pontos nap ismeretlen.
„Don Antonio Vivaldi abb�, a hasonl�thatatlan heged�s, akit a R�t papnak h�vtak, �s igen nagyra becs�ltek m�vei �s koncertjei r�v�n, �let�ben t�bb mint �tvenezer duk�tot keresett, de m�rt�ktelen pazarl�sa folyt�n szeg�nyen halt meg B�csben” – olvashat� egy kort�rsa eml�kirataiban.

Hatalmas hangszeres �s vok�lis �letm�v�t csak az elm�lt �vtizedekben fedezt�k fel �s rendszerezt�k a kutat�k. Ez a munka val�s�ggal nemzetk�zi �sszefog�st ig�nyelt; t�bbek k�z�tt a sienai Chigi-Akad�mia tud�sainak, a trevis�i Angelo Ephrikiannak, a francia Marc Pincherle-nek, a n�met Walter Kolnedernek �s nem utols�sorban a magyar Szabolcsi Benc�nek f�radhatatlan er�fesz�t�seit �s nem sz�n� lelkesed�s�t, amelynek nyom�n ma m�r megk�zel�t� pontoss�ggal ismerj�k Vivaldi �let�nek dokumentumait, �s fogalmunk lehet nyomtat�sban megjelent m�veinek sz�m�r�l, id�rendj�r�l.

�me, n�h�ny sz�madat a Vivaldi-�letm�r�l: tizenn�gy opusz jelent meg nyomtat�sban a zeneszerz� �let�ben opuszonk�nt hat, illetve tizenk�t kamaraszon�t�val �s versenym�vel. A versenym�vek sz�ma meghaladja a 450-et; re�nk maradt tov�bb� 13 egyh�zi �s 4 vil�gi vok�lis kompoz�ci�, valamint 29 opera, tudjuk azonban, hogy a mester 48 oper�t �rt.