Clementi, Muzio
Zeneszerz�

Olasz komponista �s zongoram�v�sz. 1752. janu�r 23-�n sz�letett R�m�ban, 1832. m�rcius 10-�n halt meg Evesham-ben (Worcestershire). 1766-ban elhagyta sz�l�haz�j�t, It�li�t, �s Peter Beckforddal Angli�ba ment. Itt tart�zkodott 1773-ig Fonthill Abbey-ben (Wiltshire). Ez id� alatt virtu�z zongoram�v�sz v�lt bel�le. Els� zongoraszon�t�ja 1773-ban jelent meg nyomtat�sban. 1780-ig Londonban az Olasz Opera karmestere �s csembalist�ja volt. 1781-ben hangversenyk�r�tra indult a kontinensre. P�rizs, Stra�burg �s M�nchen ut�n B�cs k�vetkezett, ahol Clementi zenei p�rbajra �llt ki Mozarttal. 1784-ben �jra Franciaorsz�gban �s Sv�jcban adott koncerteket. 1802-ig Londonban sz�listak�nt, karmesterk�nt �s tan�rk�nt m�k�d�tt, valamint a Longman & Broderip zenem�kiad� �s zongoragy�r t�rstulajdonosa volt. Legh�resebb tan�tv�nyai J. B. Cramer �s J. Field voltak. 1802-ben Fielddel Szentp�terv�rra ment. Tan�tv�nya volt Zeugner, illetve Berlinben Moscheles �s Kalkbrenner is. Itt ismerkedett meg Beethovennel 1807 tavasz�n. Ezut�n ism�t Szentp�terv�rra utazott, majd B�csen �s It�li�n kereszt�l t�rt vissza Angli�ba 1810-ben.

Clementi �letm�ve jelent�snek bizonyult egyr�szt a modern zongoratechnika fejl�d�se, m�sr�szt – szon�t�i r�v�n – a szon�taforma tov�bb�r�k�t�se szempontj�b�l. Eredm�nyeit Beethoven is elismerte.