Offenbach, Jaques
Zeneszerz�

1819. j�nius 20-�n sz�letett K�lnben a n�met sz�rmaz�s� francia operettszerz�. A k�lni zsid� hitk�zs�g k�ntor�nak fia kor�n P�rizsba ker�lt. 1833-ban a Conservatoire-on Vaslin tan�totta gordonk�zni, ezt k�vet�en Fr. Hal�vy-t�l vett mag�n zeneszerz�s-�r�kat. H�rom �ven kereszt�l az Op�ra-Comique csellist�jak�nt m�k�d�tt, valamint p�rizsi szalonokban l�pett fel. 1849-ben a Th�atre-Francais karmestere lett, ahol A. Dumas �s m�sok sz�nm�veihez szerzett zen�t.

Els� komoly sikerei is ehhez az id�szakhoz f�z�dnek. 1855-66 k�z�tt a Bouffes-Parisiens igazgat�ja volt, ahol bemutathatta korai m�veit (Croquefer-1857, Mesdames de la Halle-1858, La chanson de Fortunio-1861, Le soldat magicien-1864). Legn�pszer�bb darabja az Orph�e aux enfer (Orfeusz az alvil�gban-1858) c. v�gopera volt, amely egyben az operett protot�pus�v� v�lt. M�veinek m�g�ttes tartalma, a bonapartizmus szat�r�ja is hozz�j�rult a tart�s sikerhez: La belle H�l�ne (1864), La vie parisienne (1866).

F�nykor�nak a m�sodik cs�sz�rs�g buk�sa vetett v�get. 1873-75-ig a Th�atre de la Ga�t� igazgat�jak�nt m�k�d�tt. Miut�n cs�dbe jutott, amerikai k�r�tj�val (1876) pr�b�lta mag�t anyagilag kedvez�bb helyzetbe hozni, de ez sem hozta meg a v�rt eredm�nyt. Ett�l kezdve csak zeneszerz�ssel foglalkozott. 102. �s egyben utols� sz�npadi kompoz�ci�j�t, a Les contes d’ Hoffmann (Hoffmann mes�i) c. oper�t betegen �rta, s m�r nem tudta meghangszerelni. A munk�t Guiraud v�gezte el. A m�vet 1881-ben mutatt�k be a p�rizsi Op�ra-Comique-ban. Offenbach 1880. okt�ber 5-�n hunyt el P�rizsban.