Verdi, Giuseppe
Zeneszerz�

1813. okt�ber 10-�n Le Roncole-ban sz�letett, a P� s�ks�gon, apja kocsm�ros volt. A falu orgonist�j�t�l kapta els� zeneleck�it, majd t�z �ves kor�ban a busset�i gimn�ziumba ker�lt, ahol m�r n�h�ny m�vet is kompon�lt a helybeli zenekar sz�m�ra. Tizenkilenc �ves volt, mikor a mil�n�i konzervat�riumban elutas�tott�k felv�teli k�relm�t, ez�rt mag�n�ton tanult Lavign�-n�l. A harmincas �vek elej�n egy brav�ros beugr�ssal (Haydn Teremt�s c. orat�rium�nak vez�nyl�s�vel) h�vta fel mag�ra a figyelmet. Els� oper�j�t (Oberto) 1839-ben mutatta be a mil�n�i Scala. Ezzel kezd�d�tt els� alkot�i korszaka, amely 1850-ig tartott, �s mag�ba foglalta a Nabucc�t (1842), a Lombardokat (1843), az Ernanit (1844), valamint Schiller h�rom dr�m�j�nak operai feldolgoz�s�t (Jeanne d'Arc, A harami�k, Luisa Miller). A m�sodik korszakb�l val� a Rigoletto (1851), a Trubad�r (1853) �s a Traviata (1853), a harmadik korszak kiemelked� alkot�sa A v�gzet hatalma (1862), a Don Carlos (1867) �s az Aida (1871), az utols�, k�sei korszak k�t remekm�ve az Otello (1887) �s a Falstaff (1893). Ez ut�n m�r csak a Quattro pezzi sacri c�m� �nekkari sorozat ker�l ki a mester m�hely�b�l, aki 1901. janu�r 27-�n Mil�n�ban hunyt el.

Verdi eg�sz �letm�v�t az �szinte �rzelem �s az ezt kifejez� dallam els�dleges fontoss�ga hatja �t. �br�zol�s�nak k�z�ppontj�ban mindig az ember (�s nem a mili�)�ll. Ehhez els�sorban emberi hangra volt sz�ks�ge a zeneszerz�nek, innen a vok�lis m�faj kiz�r�lagoss�ga �letm�v�ben. M�g �n�ll� hangversenysz�m gyan�nt megsz�laltathat� nyit�nyt is keveset �rt, �s ezek sem hasonl�that�k a klasszikus nyit�nyokhoz: a komponista nyilv�nval� c�lja nem a virtu�z zenekari darab, hanem a sz� szoros �rtelm�ben vett el�k�sz�t�s a sz�npadi cselekm�nyre. Az opera f� mot�vumait felhaszn�l� nyit�nyb�l nem alkot szab�lyszer� szon�tat�telt, hanem egyveleg jelleg� „katal�gust” ny�jt a dr�m�hoz.