Scarlatti, Domenico
Zeneszerz�

Olasz zeneszerz�, Alessandro Scarlatti fia. 1685. okt�ber 26-�n l�tta meg a napvil�got N�polyban. 1701-ben bel�pett az �desapja ir�ny�t�sa alatt �ll� n�polyi kir�lyi zenekarba mint orgonista �s mint zeneszerz�. K�t �vvel k�s�bb itt vitt�k sz�nre Ottavia restituita al trono, valamint Il Giustino c�m� oper�it.

1705 �s 1708 k�z�tt Gasparini n�vend�ke volt Velenc�ben. 1709-t�l Maria Casimira lengyel kir�lyn� mag�nsz�nh�z�nak karmesterek�nt m�k�d�tt R�m�ban. H�t oper�j�t mutatt�k be itt. Ez az �ll�sa a kir�lyn� R�m�b�l val� elt�voz�s�val megsz�nt, �gy 1714-t�l a r�mai portug�l nagyk�vethez szeg�d�tt, illetve a vatik�ni Capella Giulia karnagya is volt 1714-19-ig. A k�vetkez� esztend�ben sz�l�f�ldj�t elhagyva Portug�li�ba, Lisszabonba k�lt�z�tt, ahol V. J�nos kir�ly udvari karmestere �s Maria Barbara inf�nsn� zenetan�ra lett. Ett�l kezdve zeneszerz�i munk�ss�g�nak f�kusz�ba az opera�r�s helyett a billenty�s m�vek kompon�l�sa ker�lt. 1729-ben az inf�nsn� feles�g�l ment a spanyol tr�n�r�k�sh�z, Ferdin�ndhoz. Scarlattit is magukkal vitt�k Sevill�ba, 1733-ban pedig Madridba, aki hal�l�ig, 1757. j�lius 23-ig itt �lt.

Domenico Scarlati 1738-ban a santiag�i portug�l lovagrend tagja lett, ebb�l az alkalomb�l a portug�l kir�lynak dedik�lta 30 Essercizi per gravicembalo c�m� m�v�t. �let�nek ebben az utols�, spanyolorsz�gi szakasz�ban �rta f�ga-, vari�ci�- �s szvitform�j�, valamint egyt�teles, k�t r�szes szon�t�inak d�nt� t�bbs�g�t, amelyek m�lt�n alapozt�k meg n�pszer�s�g�t.