Rubinstein, Anton Grigorjevics
Zeneszerz�, zongoram�v�sz

A tizenkilencedik sz�zad egyik legnagyobb zongoram�v�sze, akir�l m�ig sz�mtalan legenda �l. Zeneszerz�k�nt, karmesterk�nt �s tan�rk�nt is meghat�roz� jelent�s�g� volt a korabeli orosz zenei �letben. �ccse, Nyikolaj szint�n zongorista volt.

1829. november 28-�n sz�letett Ukrajn�ban, Vikhvatisniben. Kezdetben �desanyja, majd h�t �ves kor�t�l Villoing tan�totta zongor�zni. T�z �vesen adta els� nyilv�nos koncertj�t, 1840 �s 1843 k�z�tt tan�ra �ri�si eur�pai koncertk�r�tra vitte. 1844-ben Berlinben telepedett le. Itt Glinka nagyhat�s� tan�r�t�l, Siegfried Dehnt�l tanult ellenpontot �s �sszhangzattant. Szoros bar�ts�g f�zte Mendelssohnhoz, valamint Meyerbeerhez. Apja hal�la ut�n csal�dja 1846-ban hazak�lt�z�tt, de � a k�vetkez� k�t �vet B�csben t�lt�tte, ahol zongora�r�kat adott. 1848-49 tel�n t�rt vissza haz�j�ba, ahol Jelena Pavlovna nagyhercegn� seg�ts�g�vel hamarosan beker�lt a c�ri udvarba. 1854-ben ism�t nagysiker� eur�pai koncertk�rutat tett. Az �nnepelt zongorista 1859-ben megalap�totta az Orosz Zenei T�rsas�got, amit maga vezetett, 1862-ben pedig a Szentp�terv�ri Konzervat�riumot, amelynek igazgat�ja volt. 1867-ben mindk�t �ll�s�t otthagyta, s �jabb koncertk�r�tra indult. Karmesterk�nt is nagy h�rn�vre tett szert. 1887-t�l ism�t a konzervat�rimot igazgatta. 1894. november 20-�n halt meg Szentp�terv�ron.

Zen�je legink�bb Csajkovszkij �s Balakirev st�lus�hoz �ll k�zel. Sz�mtalan dalt �s zongoradarabot �rt. Zenekari, vok�lis �s sz�npadi m�vei k�z�l legsikeresebb alkot�i peri�dus�ban – 1864-t�l 1871-ig – alkotta a d-moll concert�t, a Don Quixot�t �s a IV. „Rettegett” Iv�n c. zenekari m�vet, valamint a D�mon c. oper�t.