Wagner, Richard
Zeneszerz�

Lipcs�ben sz�letett 1813. m�jus 22-�n. Els� maradand� zenei �lm�nyei Drezd�hoz �s Lipcs�hez f�z�dtek: Weber, illetve Beethoven m�veit ismerte meg ezekben a v�rosokban. Lipcs�ben egy ideig a Nicolai Schule n�vend�ke volt, majd az egyetemre is beiratkozott. 1833-ban sz�nh�zi karmester lett. R�vid id� alatt j� n�h�ny n�met sz�npadot megismert �s tapasztalatait k�s�bbi alkot�i p�ly�j�n �rt�kes�tette. Els� oper�i (Rienzi, 1838—40; A bolyg� hollandi, 1841.) e kalandos v�ndor�let tanuls�gait egyes�tett�k a francia nagyoperai st�lussal, amelyet P�rizsban saj�t�tott el. Az itt t�lt�tt id�szak Meyerbeer �s Berlioz hat�s�nak nyomait hagyta Wagner m�v�szet�n: Meyerbeert�l a nagyszab�s� sz�npadi jeleneteket, Berliozt�l a hangszerek kifejez�, fest�i effektusait saj�t�totta el. A Tannh�user (1843—44) m�r Wagner egy�ni �tj�t jelzi, amelynek a Gr�l-mond�t feldolgoz� Lohengrin (1846—48) a folytat�sa. 1842-ben drezdai udvari karmester lett, az 1849-es forradalmi megmozdul�sok alkalm�val azonban kompromitt�lta mag�t a hat�s�gok el�tt, s menek�lnie kellett. Sv�jcban telepedett le. A �tvenes �vek elej�n elm�leti �r�sokkal foglalkozott, mik�zben — szerelmi bonyodalmak �s csal�di visz�lyok k�z�tt — a Nibelung-monda feldolgoz�s�nak terv�t meg�rlelte. Mathilde Wesendonkhoz f�z�d� heves �s boldogtalan szerelm�t a Triszt�n �s Izolda c�m� oper�ban tette halhatatlann� (1857—59). Majd feles�ge hal�la ut�n �jabb �rzelmi konfliktusba bonyol�dott azzal, hogy megszerette �s ut�bb n��l vette Cosim�t, Liszt Ferenc le�ny�t, B�low feles�g�t. Ez�ttal ism�t egy remekm�ben „vezette le” az �rzelmek vihar�t, ez azonban m�r nem a rem�nytelens�g �s hal�l k�lt�i megfogalmaz�sa, hanem az �rett b�lcsess�g� �s egyben a n�met nemzet �ntudat�: A n�rnbergi mesterdalnokok (1862—67) Wagner legragyog�bb, legszellemesebb oper�ja, amelyben nemcsak a der�s ifj�i szerelem �s a b�lcs �regkori rezign�ci� kap hangot, hanem a maradis�g, vaskalapos g�ncsoskod�s k�m�letlen karikat�r�ja is.

Ebben az id�ben m�r tiszt�n l�tta, hogy �lete c�lja a Nibelung-sorozat m�lt� el�ad�s�ra rendeltetett sz�nh�z l�trehoz�sa. Ehhez a nagyra t�r� tervhez hat�kony seg�ts�get kapott a bajor kir�lyt�l, akiben Wagner rajong� �s b�kez� p�rtfog�ra lelt. Az � t�mogat�s�val �p�lhetett fel a bayreuthi Festspielhaus, a n�met mitol�gia e roppant ciklus�nak temploma, a wagneri �letm�nek szentelt zar�ndokhely. A sz�nh�zat, melynek alapk�v�t maga Wagner helyezte el �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt, 1876-ban nem kevesebb f�nnyel avatt�k fel.

Utolj�ra a kereszt�ny mitol�gia k�r�b�l mer�tett Parsifal-t�m�t dolgozta fel Wagner, ezt a m�vet �lete utols� el�tti esztendej�ben mutatt�k be. 1883. febru�r 12-�n halt meg Velenc�ben.