Monteverdi, Claudio
Zeneszerz�

Olasz zeneszerz�, 1567. m�jus 15-�n sz�letett Cremon�ban. Apja, Baldassare Monteverdi orvos volt. Tizen�ves fi�t Marc’ Antonio Ingegneri-re b�zta, hogy gondoskodjon zenei k�pz�s�r�l. Ennek eredm�nyek�ppen 1582-ben megjelent Monteverdi els� nyomtatott opusa, a Sacrae Cantiunculae, majd 1583-ban vall�sos madrig�lokat �s canzonett�kat adott ki. Els� �s m�sodik �tsz�lam� Madrig�lk�tetei 1587- �s 1590-ben l�ttak napvil�got. Ebben az �vben Claudio Mantov�ba ker�lt, I. Vincenzo Gonzaga herceg udvari violaj�t�kosa, majd 1603-t�l maestro della musica-ja lett.

1605-ben jelent meg V. Madrig�lk�tete, amelyben megnevezte az �j zenei st�lust, a seconda pratica-t. 1607. febru�r 24-�n mutatt�k be a mantovai udvarban Orfeo c. favola in musicaj�t (1609-ben jelent meg a m� nyomtat�sban). Szeptemberben elvesztette feles�g�t. A k�vetkez� �v �jabb oper�t hozott, az Ariann�t. Monteverdi az alacsony �vj�rad�k �s a kedvez�tlen kl�ma miatt elv�gyott Mantov�b�l, de sem R�m�ban (1610), sem Mil�n�ban nem j�rt sikerrel. V�g�l 1613-ban meg�resedett a velencei San Marco sz�kesegyh�z egyik orgonista �ll�sa, amit � t�lt�tt be.

Itt publik�lta VI. (1614), VII. (1619) �s VIII. (1638) madrig�lk�teteit, valamint itt mutatt�k be 1624-ben a Tankr�d �s Clorind�t. Utols� �veiben �jra az oper�hoz fordult: az 1637-ben megny�lt Teatro San Cassiano m�sor�ra t�zte az Il ritorno di Ulisse in patria-t, a L’incoronazione di Poppea pedig 1643 karnev�lj�n ker�lt sz�nre a Grimani-sz�nh�zban. Ez �v �sz�n az id�s zeneszerz� m�g egyszer hazal�togatott Cremon�ba, de a vissza�ton megbetegedett, �s november 29-�n meghalt. Az opera els� nagy mester�t a San Maria dei Frari-templomban helyezt�k v�gs� nyugalomra.