Bach, Johann Sebastian
Zeneszerz�

A th�ringiai Eisenachban, 1685. m�rcius 21-�n sz�letett, r�gi zen�sz-csal�d gyermekek�nt. Nevel�se egyet jelentett a zenei k�pz�ssel. Ezt apja hal�la ut�n Bach legid�sebb fiv�re v�llalta mag�ra. Johann Sebastian Bach b�mulatra m�lt� szorgalommal tanulm�nyozta a kor h�res eur�pai mestereinek m�veit, �s hamarosan egyform�n otthonoss� v�lt a francia �s az olasz zene st�lus�ban. Az �szaki m�v�szek hagyom�nyos d�lre-v�gy�d�sa (amely Sch�tz �let�tj�nak ir�nyt szabott �s H�ndel p�ly�j�ban is sorsd�nt� lett) �t nem �rintette: eg�sz �let�ben nem hagyta el N�m�torsz�got. Haz�ja zenei �let�t kit�n�en ismerte. R�szben m�k�d�se sor�n, �ll�sai r�v�n jutott el a fontosabb zenei g�cpontokba, r�szben egy�ni �rdekl�d�se vonzotta oda. L�beckbe p�ld�ul gyalog zar�ndokolt el, hogy Buxtehude orgonaj�t�k�t hallhassa! Mivel pedig a n�met rezidenci�kon a k�lf�ldi zenei st�lusok szabadon �rv�nyes�ltek, Bach ezekr�l is t�j�koz�dott. Hamburgban a nemzetk�zi operai �letet, Cell�ben a francia zenekari st�lust ismerte meg. Weimarban az olasz concerto �s kamaramuzsik�val — k�l�n�sen Vivaldi m�v�szet�vel — tal�lkozott, K�thenben a korabeli n�met hangszeres zene jutott el hozz�. �let�nek v�gs� �llom�sa Lipcse volt, ahol 1723-ban nevezt�k ki a Tam�s templom k�ntor�v� �s ahol huszonh�t esztend�t t�lt�tt el, f�radhatatlan alkot� munk�val, tan�t�ssal �s a v�rosi tan�ccsal v�vott medd� harcban. Itt, utols� hatalmas m�veiben �sszegezte eg�sz �lete tapasztalatait, v�gs� alkot�saiban foglalta �ssze mindazt, amit az eur�pai zene t�rt�net�ben � maga �s el�dei megteremtettek. Bach eg�sz munk�ss�g�t gyakorlati c�lok kiel�g�t�s�re, meghat�rozott feladatok v�grehajt�s�ra sz�nta, az �let realit�s�val �s annak lehet�s�geivel �lland�an sz�molnia kellett. Hol mint v�rosi orgonista teljes�tette k�teless�g�t (az egyh�zi �nnepekre val� rendszeres kompon�l�s, �nektan�t�s, vez�nyl�s stb.); hol hercegi udvartart�s karmesterek�nt kellett a gondjaira b�zott zenekart muzsik�lnival�val ell�tnia �s ugyanakkor eleget tennie f��ri gazd�ja muzik�lis �hajainak (a k�theni herceg m�g utaz�sain is elk�s�rtette mag�t udvari zenemester�vel: ezeken a kir�ndul�sokon �rta Bach a Wohltemperiertes Klavier darabjainak nagy r�sz�t); m�sutt a felel�ss�gteljes k�ntori poz�ci� tennival�it kellett �sszehangolnia az alkot� munk�val.

Ek�zben �lland�an tan�t �s n�vend�kei sz�m�ra pedag�giai rendeltet�s� m�veket �r. Invenci�it �s Sinfoni�it, valamint a Wohltemperiertes Klavier hatalmas prel�dium- �s f�gagy�jtem�ny�t, r�szben saj�t gyermekei, r�szben a tanulni v�gy� ifj�s�g sz�m�ra �rja. A K�thenben t�lt�tt hat esztend� (1717—23) a vil�gi hangszeres zene jegy�ben telik el. S m�g instrument�lis m�veit m�kedvel� arisztokrat�k vagy tan�tv�nyai sz�kebb k�r�nek sz�nja, vok�lis alkot�sai — kant�t�i, de els�sorban passi�i — k�zvetlen�l a t�meghez sz�lnak. A zeneszerz�-�ri�st 1750. j�lius28-�n �rte a hal�l Lipcs�ben.