A heged� egy hangszer, n�gy, kvint t�vols�gra hangolt h�rral. A von�s hangszerek heged� csal�dj�nak legmagasabb hangol�s�, de m�retre legkisebb tagja. A csoportba beletartozik m�g a m�lyheged�, vagy k�zismertebb nev�n br�csa, a csell� �s a nagyb�g�.

A heged� szavunk lehets�ges, hogy „hej” (hejget�s) indulatszavunkb�l sz�rmazik; ebben a form�ban csak a 16.-17. sz�zadt�l haszn�lj�k, addig a „heged�s” sz� legink�bb �nekmond�t jelentett. Erd�lyben a heged�t mozsika vagy muzsika, a cs�ng�kn�l pedig cinige n�ven ismert�k.

A legm�lyebb h�r (ami tulajdonk�ppen a heged�n el�rhet� legm�lyebb hang) a kis G, ezt k�vetik az egyvonalas D, egyvonalas A, ill. k�tvonalas E h�rok.

A heged�kott�k �ltal�ban violinkulcsban (m�sn�ven G-kulcs) �r�dnak.

A heged� t�rt�nete

Egy Nicol� Amati-f�le hangszer h�tlapja, amely Cremon�ban, 1669-ben k�sz�lt

Ugyanazon hangszer el�ln�zetb�l

A heged� el�sz�r �szak-It�li�ban, a XVI. sz�zad k�zep�n bukkant fel. Annak ellen�re, hogy a hangszerek nagy r�sze az�ta elpusztult, festm�nyekr�l ismerj�k az akkori „heged�ket”. Ezek nagy r�sze csak h�rom h�rt tartalmazott. Val�sz�n�leg a heged� megalkot�i h�rom forr�sb�l k�lcs�n�ztek �tleteket: a rebekt�l, amit a X. sz�zad �ta haszn�ltak (�s az arab rebab hangszer nyom�n ker�lt be Eur�p�ba), a fidul�t�l, ill. a Lira da Bracciot�l. Az els� pontos le�r�st Jambe de Fer: Zene �sszegz�se c�m� k�nyv�ben tal�lhat�, amit 1556-ban adtak ki Lyonban. Egy�bk�nt a heged� ekkor m�r igen elterjedt volt Eur�pa-szerte.

Egyes �ll�t�sok szerint az els� igazi heged�t Andrea Amati k�sz�tette a 16. sz�zad els� fel�ben a Medici csal�d r�sz�re, akik egy olyan utcazen�l�sre is alkalmas hangszert szerettek volna, ami min�s�g�ben el�ri az akkori legelterjettebb hangszer, a lant sz�nvonal�t. Mivel Amati eredetileg csak penget�s hangszerekkel foglalkozott, �s csak abban az id�ben k��srletezett gamb�k �p�t�s�vel. Mivel a gamb�k hangja igen sz�p, de t�ls�gosan gyenge volt, ez�rt Amati a j�v�t egy �jfajta, de von�s hangszerben l�tta. A heged� megjelen�se ut�n igen gyorsan elterjedt Eur�pa-szerte. Pl. az �pp aktu�lis francia uralkod�, IX. K�roly egy eg�sz zenekarnyi hangszert rendelt t�le.

A legr�gebbi, m�g egyben l�v� heged�, ami a „IX. K�roly” becenevet viseli, Cremon�ban k�sz�lt 1564-ben.

Legh�resebb heged�k�sz�t� csal�dok: Amati, Guarneri, Stradivari. Ezen k�v�l h�resek m�g Jean Baptiste Vuillaume �s Jakobus Stainer munk�i.

A k�ztudatba az iv�dott be, hogy a 18. sz�zad elej�re teljesen kifejl�d�tt �s az�ta senki sem v�ltoztatott radik�lisan. Ez �gy is van, de az�rt kisebb v�ltoztat�sok t�rt�ntek:

• a nyak �s a fog�lap picit hosszabb lett,
• a fog�lap sokkal sz�lesebb �s laposabb lett, hogy az ujj jobban r�f�rjen, ez�ltal nagyobb hangja legyen,
• ezen v�ltoztat�sok a h�resebb hangszereken (pl. Stradivariusok) is v�gbementek, mivel a hangmagass�g emelked�s�vel �rtelemszer�en sz�ks�gess� v�lt a heged� magasabbra hangol�s�nak ig�nye is,
• a basszusgerenda k�nyebb lett, mivel a h�rer�ss�g cs�kkent, ill. statikailag nagyobb szerep h�rult a l�lekre,
• eredetileg a nyak ragasztva, ill. sz�gelve volt a hangszerre, �s a h�tlap elk�sz�ltekor ker�lt be a hangszerbe; manaps�g a test teljes elk�sz�ltekor illesztik a hely�re,
• ill. megjelent az �ltart� �s a p�rna.

Ezen a hangszereknek m�r el�gg� elt�r a hangjuk az eredetiekt�l. Szerencs�re fennmaradt j�p�r eredeti darab is, ilyeneket haszn�lnak a hist�rikus el�ad�sm�dot betart� zenekarok.

A heged�b�l az id�k folyam�n igen sok speci�lis v�ltozat is k�sz�lt, �gymint violino piccolo, zsebheged�, violinofon, elektromos heged�, heged�oktett.

A heged� a barokk kor �ta az egyik legfontosabb hangszer a zenekarokban, kicsit k�s�bb r�szletezett okok miatt. A heged� a zenekarok jelent�s r�sz�t teszi ki. �ltal�ban k�t sz�lamra vannak osztva, van az els� heged�, amelyik sok esetben a dallamot j�tsza �s virtu�zabb, mint a m�sodik heged�, amelyik kieg�sz�t� dallamokat j�tszik, sok esetben pedig a sz�lam okt�v vagy tercp�rhuzamban van az els� heged�vel, ill. n�ha megkapja a dallamot. Nem annyira virtu�z, m�gis sokszor ak�r nehezebb is, mint az els� heged�.

Term�szetesen a heged� ugyan�gy tagja a von�sn�gyeseknek (ami k�t heged�t, egy br�cs�t �s egy csell�t tartalmaz), mint a t�bbi von�s egy�ttesfajt�nak, kiv�ve a konzortokat. L�sd m�g itt.

Sok n�p zen�j�ben is tal�lhat� heged�, t�bbek k�z�tt a magyarban is. Ezenk�v�l a jazznek szinte kezdete �ta r�sze.

F�bb m�vek heged�re

Heged� „tokkal, von�val”

Heged� sz�l�

• L�sd: heged�szon�ta

Heged� zongora- ill. csembal�-k�s�rettel

• L�sd: heged�szon�ta

Heged�versenyek

• L�sd: heged�verseny, ill. a heged� �ltal�ban akt�v r�sztvev�je a concerto gross�knak.

Kamarazene heged�vel

• Bart�k B�la: 44 du� k�t heged�re
• Ludwig van Beethoven: Szeren�d fuvol�ra, heged�re �s br�cs�ra
• Joseph Haydn: Du�k heged�re �s br�cs�ra, szon�t�k m�lyheged�k�s�rettel
• Wolfgang Amadeus Mozart: Du�k heged�re �s br�cs�ra (G-d�r �s B-d�r, KV 423 �s 424)
• Igen sok h�rfa-heged� kamarazene sz�letett, l�sd kamarazenei m�vek h�rf�ra
• Von�stri�k, von�sn�gyesek, von�s�t�s�k �s von�sszextettek

A heged� fel�p�t�se

F�bb r�szei

Heged�, t�bb n�zetb�l

• Egy kb. 13 cm hossz� nyak,
• azon fut a kb 27 cm hossz�s�g� fog�lap, amely kb. 14 cm-rel emelkedik ki a kb. 35-36 cm-es korpuszr�l,
• a nyak v�g�n pedig a csiga tal�lhat�, ami a k�l�nb�z� heged�k�sz�t�k „ismertet�jele” volt, ezen fel�l ide �rkeznek a h�rok, amik a kulcsokba kapaszkodnak. A kulcsok a heged� hangol�s�ra szolg�lnak.
• Lentebb tal�lhat� az el�lap az F-lyukakkal.
• A hangszer test�ben tal�lhat�ak a k�vetkez�k:
  • a basszusgerenda �s
  • a l�lek, ami tulajdonk�ppen az a hely, ahol a hang el��ll�t�dik.
• Az el�- �s h�tlapot pedig az oldallapok tartj�k �ssze.
• A n�gy h�r (�-�-D-G) a h�rtart�r�l indul ki, amelynek v�ge �s egyben r�gz�t�si pontja az �lltart� mellett van, a bord�zaton.
• A l�bnak kett�s szerepe van: egyr�szt a h�rokat f�lk�r�ves alakban tartja, �s �gy a von� seg�ts�g�vel egyes�vel is meg lehet sz�laltatni �ket, m�sr�szt a l�b tov�bb�tja a rezg�seket a heged� belsej�be, ahol a l�lek feler�s�ti a hangot.

Alapanyagok

A heged� „aluln�zetb�l”

Az el�lap, a basszusgerenda �s a l�lek �ltal�ban lucfeny�b�l (ami egy vil�gos, er�s, de m�gis puha fafajta), m�g a h�tlap, a bord�zat, a nyak, a kulcstart�, a csiga �s a l�b a kem�nyebb juharb�l k�sz�l. A fa t�pus�nak kiv�laszt�sa �ltal�ban ugyanolyan elv alapj�n m�k�dik, mint a zongora eset�ben, ahol a rezg�sek a lucfeny�n haladnak, viszont az eg�sz mechanika egy kem�nyfa-keretben van.

A fog�lap alapanyaga az �benfa. Egyes r�gi heged�kn�l m�g megfigyelhet�nk elef�ntcsont fog�lapokat. Term�szetesen el�fordulhatnak egy�b anyagok is, de azok nem annyira elterjedtek, mert k�zel nem annyira strapab�rok. A kulcsok �s a h�rok �ltal�ban ebonitb�l vannak.

A h�rok eredetileg ny�l vagy b�r�nyb�lb�l k�sz�ltek (a n�pszer� sztorikkal ellent�tben macskab�lb�l nem). Ilyeneket manaps�g historikus zenekarok haszn�lnak, 18. sz�zadi, vagy kor�bbi darabokhoz. Ezek a h�rok azonban k�nnyebben hangol�dnak �s szakadnak el, mint a modern f�mh�rok. A modern A, D �s G h�rok f�msz�lak, melyekre szint�n f�m van r�tekercselve, hogy magasabb rezg�ssz�mot �rjenek el vele. A r�tekercsel�s lehet rozsdamentes ac�lb�l is. Az olcs�bb h�rok �ltal�ban egy r�teg�ek �s t�m�r�k - �s sokkal jobban ellen�lnak a k�rnyezet viszontags�gainak, viszont hagmin�s�g�k igen megk�rd�jelezhet�. Az � h�r ugyanez, a plusz f�m tekercsel�s n�lk�l. Egyes esetekben kap tekercsel�st, ilyenkor �ltal�ban v�kony arany- vagy ez�str�teget tesznek r�- Ezen k�v�l l�teznek olyan h�rok, amelyek b�l alapra �p�lnek, kombin�lva a k�tfajta h�r el�nyeit.

A von�sz�r napjainkban is hagyom�nyosan a l� fark�nak sz�r�b�l k�sz�l, b�r l�teznek olcs�bb von�k, melyekben valamilyen szintetikus anyag helyettes�ti a sz�rt. A von�kat �ltal�ban meg kell „gyant�zni” (egy gyantadarabot v�gig kell h�zni a sz�r�n), az�rt, hogy a von� vertik�lisan ne cs�szk�ljon, ill. hogy a h�rok jobban rezegjenek. L�sd m�g: von�.

M�retek

Gyerekeknek �ltal�ban nem adnak teljes m�ret�, „eg�szes” heged�t a kez�kbe, mert az t�l nagy lenne nekik. Ez�rt l�teznek „tizenhatodos”, „nyolcados” (ezek el�g ritk�k), „negyedes”, „feles” �s „h�romnegyedes” heged�k. A kism�ret� heged�k tulajdonk�ppen az eg�szes heged� ar�nyos kicsiny�t�sei.

Egy teljes m�ret� heged� test�nek (teh�t a nyakat nem sz�m�tva) m�rete kb. 35,56 cm. A h�romnegyedes� kb. 33,02 cm, a feles pedig kb. 30,48 cm. Vannak speci�lis h�tnyolcadosok is 34,29 cm hossz�s�ggal, de ezek el�gg� ritk�k, �ltal�ban nagyon alacsony feln�tt heged�s�k prefer�lj�k. A m�lyheged�kb�l nem k�sz�lnek kisebb m�ret� hangszek. Mivel a m�lhyeged�k m�rete el�gg� v�ltozatos, ez�rt ott meg szokt�k adni a hangszer test�nek pontos m�ret�t is. Egy �tlagos br�csa kb. 40,64 cm, de k�sz�lnek enn�l j�val nagyobb hangszerek is.

Az eg�szes heged�kb�l is l�tezik t�bb m�ret, p�ld�ul olyan, amely hossz�s�g�ban majdnem egy kisebb m�ret� br�csa is lehetne.

A heged�k�sz�t�s

A heged� csig�ja

A heged�nek k�t fajt�j�t k�l�nb�ztethetj�k meg, gy�rt�suk helye szerint.

Gy�ri heged�k

L�tezik egy h�romdimenzi�s m�rtani szerkezet, ami pontosan elhelyezi az alkatr�szeket. A k�ls� „kont�r” elk�sz�t�s�hez pedig a r�gi mesterheged�k vonal�t haszn�lj�k.

Eme el��ll�t�s-t�pus gyors, gazdas�gos, de min�s�ge el�g sok k�v�nnival�t hagy maga ut�n. �ltal�ban csak a tanul�k haszn�lnak ilyet.

Mesterheged�k

Egy Stradivarius

A mesterheged�ket a mai napig c�hes keretek k�z�tt k�sz�tik, sok egyedi nevet is kap, l�sd Stradivariusok.

Els� l�p�s a terv kidolgoz�sa, ezut�n a tervek alapj�n elk�sz�l a m�anyagb�l vagy f�mb�l k�sz�lt sablon. Ezut�n a sablon seg�ts�g�vel l�trehozz�k az el�-, ill. h�tlapot, a bord�zatot. Ut�na a nyakat k�sz�tik el egy m�sik fajta f�b�l (�ltal�ban a juharb�l), am�t a v�g�n a testhez illesztenek. A v�g�n az eg�szet lelakkozz�k.

A t�bbi r�szt �ltal�ban k�l�n-k�l�n vagy a mester, vagy az inasok k�sz�tik el.

Mesterheged�kb�l a feles, vagy ann�l kisebb ritka.

A heged� hangja

Egy r�g�ta elfogadott elm�let szerint a heged� hangj�t (�s �gy �ltal�ban a von�s hangszerek�t) a fa s�r�s�ge �s fizik�lis tulajdons�gai hat�rozz�k meg. A heged� eset�ben ezt az el�- �s a h�tlap akusztikus viselked�se hat�rozza meg. Egy ehhez kapcsol�d� r�szletes eml�let megalkot�ja a n�met Ernst Chladni. Munk�ja r�szletez�se (angolul). A heged� rendk�v�l sz�lisztikus hanggal rendelkezik (egyes meg�llap�t�sok alapj�n hangja nagyon hasonl�t az �nekhangra), ez�rt a dallamot sok esetben a heged� j�tsza. Egy j� heged�s kez�ben a hangszer igen f�rge, �s le lehet j�tszani vele igen neh�z �s gyors futamokat. Ez�rt a heged� (a zongor�hoz hasonl�an) igen gyorsan virtu�z hangszerr� v�lt.

A heged�l�s

Heged�l�skor jobb k�zben tartjuk a von�t, bal k�zzel a nyak�n�l fogjuk a hangszert, az �llunkat pedig az �lltart�ra helyezz�k. Hangot �gy tudunk lej�tszani, hogy a bal k�zben az egyik ujjunkkal lenyomjuk az egyik h�rt, a jobb k�zzel pedig a von�t v�gigh�zzuk a h�ron. (Ez nagyon egyszer�en hangzik, de term�szetesen a val�s�gban mindez sokkal nehezebb, �s az alapok elsaj�t�t�sa �vekig tart� gyakorl�ssal j�r.)

A bal k�z szerepe a heged�l�sben

Vuillaume heged�, el�r�l

Vuillaume heged�, h�tulr�l

M�g a git�rn�l a hangszerre �n. �rint�k vannak szerelve, addig a heged�l�sn�l a j�t�kosnak saj�t mag�nak kell elsaj�t�tani, hogy melyik hangn�l hova rakja az ujj�t, k�l�nben a hang hamis lesz. Ez�rt a heged�s�k �ltal�ban t�bb �r�t gyakorolnak naponta (nem ritka az ak�r 6 �r�s gyakorl�s is!), amelynek egy r�sz�t sk�l�k �s �n. ujjgyakorlatok teszik ki, melyeknek c�lja az, hogy min�l jobban elsaj�t�ts�k, hogy mikor hova rakj�k ujjaikat. A hosszabb, nehezebb futamokat pedig eleinte lassan, majd fokozatosan (�ltal�ban metron�m haszn�lat�val) felgyors�tj�k.

Az ujjak meg vannak sz�mozva: az els� a mutat�ujj �s a negyedik a kisujj. Eme sz�mok gyakran megjelennek a kott�ban; ak�r „gy�rilag” odanyomtatva (els�sorban a tanul�knak sz�nt kott�kban), ak�r k�zzel oda�rva. A h�roknak is van sz�m�k, a G a IV., az E az I.

Kezd�knek az el�rhet� legmagasabb hang a k�tvonalas H, amit az E h�ron letett negyedik ujjal �rhet�nk el. Az enn�l magasabb hangokhoz fekv�st kell v�ltani, a k�tvonalas H teh�t csak akkor sz�m�t az el�rhet� legmagasabb hangnak, hogyha csak az els� fekv�st n�zz�k (heged� tanul�skor el�sz�r ezt tan�tj�k). Fekv�st �gy kell v�ltani, hogy a bal kez�nket a fej�nk fel� h�zzuk, �s abban a helyzetben tessz�k le az ujjunkat. P�ld�ul ha a G h�rt n�zz�k, az �n. els� fekv�sben lerakva a negyedik ujjunkat egy D hangot kapunk (az els� fekv�sben letett negyedik ujjak megegyeznek a k�vetkez� �res h�rral). Ha mindezt a m�sodik fekv�sben tessz�k, akkor egy E hangot kapunk, harmadik fekv�sben Fiszt �s �gy tov�bb. Teh�t a heged�n el�rhet� legmagasabb hang nagyr�szt a j�t�kos k�pess�g�t�l f�gg. Egy j� j�t�kos �ltal�ban k�t-k�t �s f�l okt�vot tud lej�tszani egy h�ron. Term�szetesen a bekezd�s elej�n eml�tett H-t nem csak az E h�ron lehet j�tszani: negyedik ujj eset�n az A h�ron a negyedik-, D h�ron a kilencedik-, G h�ron a tizenharmadik fekv�st kell ig�nybevenn�nk.

Term�szetesen felmer�lhet a k�rd�s, hogy az �, D �s G h�rokon mi�rt van sz�ks�g fekv�sv�lt�sra, hiszen a magasabb hangokat lehet m�sik h�ron is j�tszani. Nos, ez az�rt van, mert sok esetben egyszer�bb �s k�nyelmesebb egy h�ron lej�tszani egy menetet, mint vill�mgyorsan h�rt v�ltani. Ezenk�v�l a k�l�nb�z� h�roknak m�sfajta hangsz�ne, er�ss�ge, stb. indokolja az ilyen j�t�km�dot, ez�rt sokszor maga a zeneszerz� be�rja, hogy egyes esetekben melyik h�rt k�ri.

�res h�r

Az �res h�r azt jelenti, hogy egyetlen egy ujjunkat se tessz�k le a h�rra, csak sim�n megh�zzuk a h�rt. Ezt a m�dszert csak bizonyos hat�sokhoz haszn�lj�k, mivel nincs ujj a h�ron, ez�rt m�s a hangsz�n (nincs rajta az a „fojtotts�g”), �s bizonyos egy�b hat�sok (pl. a vibr�l�s) pedig nem �rhet�ek el. Term�szetesen a kis G hanghoz mindig �res h�rt haszn�lnak, mert azt m�sk�pp nem lehet lej�tszani.

L�tezik egy un. bariolage effektus. Ez csak a D, A �s E h�rokn�l haszn�lhatjuk. A m�dszer �gy m�k�dik, hogy az als� h�rra lerakjuk az �resh�r hangj�t (mondjuk D eset�n a G h�rra pl. a negyedik ujjat) �s kett�sfog�ssal egy�tt megh�zzuk a D h�rral. Ez egy igen egy�ni effektust hoz l�tre, mivel egyszerre k�t hangsz�n kombin�l�dik.

K�t h�r egy�ttes megh�z�s�val a dud�khoz hasonl� effektust hozhatunk l�tre, ami gyakran a n�pzene elemek�nt haszn�latos.

Kett�sfog�s

William Michael Harnett: Az �reg heged�

A kett�sfog�s az, amikor egyszerre k�t h�rt h�zunk meg, ezzel l�trehozva egy akkordot. Ez term�szetesen sokkal nehezebb, mintha egy h�ron j�tszan�nk, mert nemcsak a von�t kell egyszerre k�t h�ron h�zni, hanem egyszerre t�bb ujjat kell lerakni. Sok esetben fekv�st is kell v�ltani a kett�sfog�shoz, k�l�nben az akkordot fizikai k�ptelens�g lenne lej�tszani. Vannak olyan esetek, amikor mindez h�rom vagy n�gy hanggal t�rt�nik, ezeket h�rmas-, ill. n�gyesfog�soknak is nevezhetj�k, b�r a kett�sfog�s elnevez�s - nev�vel ellent�tben - ide is �rv�nyes.

L�sd m�g: Kett�sfog�s

Penget�s

Ha a kott�ban az olasz „pizzicato” (ejtsd: picik�t�) van ki�rva, akkor a hangot nem a von� h�z�s�val kell l�trehozni, hanem a h�r megpenget�s�vel.

Vibr�l�s

A vibrato (magyarul vibr�l�s) egy igen gyakran haszn�lt m�dszer, amikor is a hang nagyon gyorsan fel-le v�ltozik. Ezt �gy �rhetj�k el, hogy a lenyomott ujjunk ujjbegy�t nagyon gyorsan fel-le mozgatjuk. A heged�s�k �ltal�ban „le-fel” vibr�lnak. A vibrato alatt a hang sokkal d�sabb lesz. Ez a m�dszer a romantik�ban volt nagyon kedvelt, �s f�leg - a maihoz k�pest - nagyon intenz�v volt. A vibr�l�snak t�bb v�ltozata van: van amikor az �jbegy�nket mozgatjuk, van amikor az eg�sz ujjunkat, s�t ak�r az eg�sz k�zfejet is lehet („csukl�vibrato”). Term�szetesen ezek mind m�sfajta hangsz�nt adnak, amit j�t�kosa, �s a zenem� st�lusa v�logatja. Egyes st�lusokban pl. nem is kell vibr�lni.

R�gebben azt hitt�k, hogy az intenz�v vibr�l�ssal el lehet t�ntetni a hamis hangokat, mert a f�l �gyse tudja olyan j�l �rz�kelni a hangok v�ltoz�s�t ilyen gyors v�ltoz�s mellett. Egy tanulm�ny kimutatta, hogy az emberi f�l igen is �rz�keli a vbrato magas �s m�ly hangjait, nem csak az eg�sz frekvenci�t. Teh�t senki se tudja a rossz inton�ci�t vibr�l�ssal elt�ntetni. S�t, gyors temp�k eset�n �ltal�ban a vibrato okozza a hamiss�got. Ez�rt a tanul� heged�s�knek �ltal�ban azt tan�csolj�k, hogy a vibrat�t csak a darab megtanul�s�nak legv�g�n illessz�k be.

�veghangok

Von�

Hogyha a h�rt nem nyomjuk le, csak meg�rintj�k, akkor �veghangok keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy a megszokott er�s, homog�n hang helyett egy magas, sip�t� hangot hallunk. Ez az�rt van, mert blokkoljuk a h�r alaphangj�t, viszont a hangmagass�g csak akkor v�ltozik, ha egy konkr�t ponton lenyomjuk a h�rt. Azonban nem minden hang hely�n van �veghang, csak a h�r bizonyos pontjain, pl. a h�r fel�n�l vagy a h�r egy-harmad�n�l. Ekkor a h�rnak csak egy r�sze vibr�l, pl. ha a fel�n�l fogunk �veghangot, akkor a fele. Szint�n enn�l a p�ld�n�l maradva ilyenkor a h�r egy okt�vval feljebb sz�l. Ez Pitagorasz felhangrendszer elm�let�n alapszik. Ha az �veghangot nem j� helyen, ill. nem el�gg� �rintj�k meg, akkor egy nyekerg�, hamis hang fog csak sz�lni.

Az �veghang-l�trehoz�s m�sik m�dja az, hogy az egyik h�ron rendesen lenyomjuk az ujjunkat, �s meg�rintj�k a felette l�v� kvartot (Ez ugye �ltal�ban az els� �s a negyedik ujjra esik, mivel az �res h�rt nem lehet haszn�lni). Ekkor a lenyomott hang k�t okt�vval felette l�v� v�ltozata sz�lal meg, mert a h�r ilyenkor n�gy r�szre oszt�dik. Szint�n l�sd Pitagorasz felhangrendszer elm�let�t.

Hasonl� m�dszerek alapj�n m�g az is l�tezik, amikor az els� hangot lenyomjuk, �s egy tercet �rint�nk meg felette, ilyenkor a terc k�t okt�vval feljebb l�v� v�ltozata sz�l, ill. haszn�lhatunk m�g alap + kvint �veghang-fog�st is, ilyenkor a kvint 2 okt�vval feljebb sz�l. Eme k�t fog�s el�g ritka.

Minden �veghangot el�g neh�z eltal�lni, f�leg az utols� kett�t. Az �veghangokat nagyr�szt a 19. �s a 20. sz�zad zen�j�ben tal�lhatunk. Jel�l�se: a megszokott k�r alak� kottafej helyett egy gy�m�nt-alak� tal�lhat�.

A von� haszn�lata

Korrekt von�tart�s heged�n�l/m�lyheged�n�l

A von�n tal�lhat� (�ltal�ban) fekete fadarab a k�pa, a m�sik v�g�n pedig a cs�cs tal�lhat�.

A von�t egy fajta sepeci�lis fog�ssal kell fogni, amivel sokkal rugalmasabb von�kezel�st �rhet�nk el, mint b�rhogy m�shogy. A von�t a l�b �s a fog�lap k�zti ter�let kb. fel�n�l kell h�zni, figyelve arra, hogy a von� vertik�lisan ne cs�szk�ljon.

Ha a von�t a k�p�t�l a cs�csig h�zzuk, akkor lefele, ha a cs�cst�l a k�p�ig, akkor meg felfele h�zzuk.

A hang hangerej�t a von� sebess�g�nek, ill. a von�ra nehezed� s�ly m�rt�k�nek szab�lyoz�s�val v�ltoztathatjuk. Ha a von�t ink�bb csak nyomjuk, akkor t�l recseg� hangot kaphatunk, ha pedig ink�bb csak h�zzuk, akkor a hang nagyon leveg�ss� v�lhat.

Ha pizzicato-r�l von�haszn�latra kell visszat�rni, akkor a kott�ban az arco kifejez�st l�thatjuk.

A von� a mai form�j�t a klasszicizmus kor�ban nyerte el. A „barokk von�" nem volt ennyire massz�v, mint a mai v�ltozat, a fa pedig ellent�tesen g�rb�lt, mint ma (Egy nagyon nyomott elford�tott C-re eml�keztetett.) Ennek ugyan az volt az el�nye, hogy a kett�s-, h�rmas-, ill. n�gyesfog�sok k�nnyebbek voltak, viszont pl. fort�t nehezebb volt j�tszani rajta. Emellett �lettartama is r�videbb volt.

L�sd m�g: von�

Felszerel�s �s karbantart�s

P�rna

Heged� p�rn�ja.

Ezt az eszk�zt a heged� alj�ra csatlakoztathatjuk. Seg�t egyenesebben tartani a hangszert, mert a v�ll �s h�tlap k�z�tti ter�letet t�lti ki. A jobb p�rn�k teljes eg�sz�ben „testreszabhat�ak”, hisz nagyon sok helyen �ll�that�ak. L�sd k�p.

Hangfog�

F�mb�l k�sz�lt hangfog�, amely szinte nem is hagyja rezegni a hangszert...

Ezt a f�m szerkezetet �ltal�ban a k�t k�z�ps� (� �s D h�rokra) csatlakoztatj�k a l�b �s a h�rtart� k�z�tti r�szen. Ez a szerkezet megakad�lyozza, hogy a l�b teljes er�b�l rezegjen, ez�rt a heged� hangja kiss� fojtottab lesz, ez�ltal megv�ltozik a hangsz�ne, de ami a legfontosabb, halkabb lesz a hangja. Ezt a szerkezetet speci�lis hangeffektk�nt is be szokt�k vetni; igaz, igaz�n csak akkor hat�sos ha az eg�sz von�s sz�lam felteszi.

R�gebben hasonl� c�llal k�sz�tettek olyan „gyakorl�heged�ket”, amik mind�sszesen csak egy lapb�l �ltak; a fog�sokat nagyon j�l lehetett gyakorolni, de hangja az nem igaz�n volt...

H�rok

A legt�bb heged�s mindig tart mag�n�l tartal�k h�rokat, hogyha egy elszakad, akkor r�gt�n tudj�k p�tolni. A h�rokb�l �ltal�ban k�szleteket tartanak; ez azt jelenti, hogy 4 db egyfajta, egy id�ben �s egy m�dszer alapj�n gy�rtott h�rt tartanak magukn�l, �gy elker�lve, hogy a k�l�nb�z� h�rok esetenk�nt m�shogy viselkedjenek, ill. elker�lend� a folyamatosan �ltoz� alaphangsz�nt. �ltal�ban ezeket a h�rokat egy �v haszn�lat ut�n mindenk�ppen lecser�lik, b�r a fels� h�rokat gyakrabban is lehet, mivel j�val olcs�bbak, �s jobban szakadnak.

Egy legenda szerint Niccolo Paganini annyira virtu�zan j�tszott, hogy h�rjai gyakran koncertje kell�s k�zep�n is elszakadtak. Ilyenkor a darab h�tral�v� r�sz�t a t�bbi h�rokon j�tszotta, olykor eszm�letlen magas fekv�sekben.

Karbantart�s

A heged� csak ritk�n ig�nyel gener�loztat�st, nem �gy, mint pl. egyes f�v�s hangszerek.

A hangszer test�t egyszer�en a b�torok tiszt�t�s�hoz is haszn�lt pol�roz�val (ill. l�tezik megfelel� hangszertiszt�t� kever�k is, aminek k�sz�nhet�en a hangszernek „el�j�n” a csillog�sa), m�g a h�rokat �s a fog�lapot tisztaszesszel tiszt�thatjuk. A fog�lapot �s a hasonl�an koszos helyeken szeszt is haszn�lhatunk, de vigy�zzunk, hogy a szesz ne �rintkezzen a lakkozott r�sszel, mert egyes lakkanyagok nem „veszik ezt j� n�ven”.

Ha a von�n a sz�r elhaszn�l�dik ill. elfogy, akkor �jrasz�r�ztet�st ig�nyel. N�ha-n�ha pedig a von� fa r�sz�r�l szint�n alkohol seg�ts�g�vel a felesleges gyant�t elt�vol�thatjuk.

Hangol�s

A heged�t k�t m�don is hangolhatjuk. Az egyik, durv�bb, de radik�lisabb eredm�nyekhez vezet� megold�s, ha a kulcsokat haszn�ljuk. Kisebb (tercen bel�li) v�ltoztat�sokhoz j�k a finomhangol�k is. Ezek kis gombok a h�rtart�n, amik forgat�s�val hangolhatjuk a hangszert. Ezen k�v�l nagyon apr� v�ltoztat�sok v�gezhet�ek a h�r k�zzel val� mozgat�s�val.

Sok esetben a heged�n nem, vagy csak elv�tve tal�lhat�k finomhangol�k, mert a jobb hangz�s biztos�t�s�hoz ezeket gyakran leszedik. �ltal�ban vagy az �, vagy az � �s � h�ron tal�lhat�k finomhangol�k.

Els�nek az � h�rt hangolj�k, 440 vagy 442 Hz-re, a t�bbi h�rt pedig kett�sfog�s seg�ts�g�vel hangolj�k be. A h�rok egym�shoz val� t�vols�g�t �gy is ellen�rizhetj�k, hogy az egyik h�r fel�n�l letessz�k az �veghangot (ekkor ugye az adott h�r k�t okt�vval felette l�v� hangj�t halljuk), �s ha a m�sik h�ron is ugyanott sz�l az �veghang, akkor a k�t h�r egym�shoz k�pest pontos. L�sd m�g: hangmagass�g.

A heged�n�l ritka a standardhangol�st�l val� elt�r�s, ennek ellen�re tal�lhatunk r� a p�ld�t a komoly- (scordatura) �s n�pzen�ben. �ltal�ban az als� G h�rt szokt�k A-ra felhangolni.