Erkel Ferenc
Zeneszerz�, zeneszerz�

1810. november 7-�n sz�letett Gyul�n. K�z�piskol�t Pozsonyban v�gzett, zenei tanulm�nyait Klein Henrik ir�ny�totta. 1827 t�j�n Kolozsv�rott m�k�d�tt mint zongoratan�r. Pesten 1834-ben t�nt fel zongoraj�t�k�val, majd a k�vetkez� �vben ugyanitt sz�nh�zi karmester lett. Az 1837-ben megny�lt Nemzeti Sz�nh�z zenei vezet�jek�nt rendk�v�l sokat tett operai- �s hangverseny�let�nk fejl�d�s��rt. Els� oper�j�t (B�tori M�ria) 1840-ben mutatta be, ezt k�vette 1844-ben a Hunyadi L�szl�. Ugyanebben az �vben �rt zen�t K�lcsey Himnusz�ra. 1853-ban az � vezet�s�vel alakult meg a Filharm�niai T�rsas�g, amelynek t�bb mint hatvan hangverseny�t vez�nyelte, �s sz�mos alkalommal mint zongoram�v�sz is k�zrem�k�d�tt. (Utolj�ra 1890-ben l�pett p�diumra.) N�psz�nm�vekhez �rt k�s�r�zen�i mellett — a szabads�gharc lever�s�t k�vet� esztend�k k�nyszer� hallgat�sa ut�n — tov�bb folytatta operaszerz�i munk�ss�g�t, amelynek kiemelked� momentuma a B�nk b�n (1861). Az 1875-ben alap�tott budapesti Zeneakad�mia igazgat�ja �s zongoratan�ra volt. Mint a magyar zenei �let sokoldal�an megbecs�lt „nagy �regje” hunyt el Budapesten 1893. j�nius 15-�n, nyolcvanh�rom �ves kor�ban.

A magyar nemzeti opera megteremt�s�vel Erkel sz�les k�r� sikert �s n�pszer�s�get v�vott ki mag�nak (a Hunyadi L�szl�t B�csben �s Bukarestben is bemutatt�k!), a B�nk b�n c. oper�val pedig tov�bb m�ly�tette kapcsolat�t a k�z�ns�ggel, amelynek hazafias �rzelmeit a m� id�szer� politikai mondanival�ja egy�rtelm�en meggy�z�en fejezte ki. Ezekben a korai oper�kban a n�met �s olasz romantikus opera formai megold�s�t �s technikai eszk�zeit alkalmazta. Tov�bbi fejl�d�se sor�n fokozatosan �tt�rt a z�rt sz�mok koncepci�j�r�l a v�gigkompon�lt jelenetek szerkeszt�s�re, ez azonban a k�z�ns�gn�l nem tal�lt kell� visszhangot. Ugyanakkor az eur�pai operai k�znyelv helyett egyre ink�bb �lt magyaros fordulatokkal, verbunkos-st�lus� hangszerel�ssel, bok�z� ritmusokkal (Sarolta, 1862; D�zsa Gy�rgy, 1867; N�vtelen h�s�k, 1880). Brankovics Gy�rgy c�m� oper�j�ban (1874) a balk�ni n�pek dallamfordulatait is id�zi. Utols� oper�j�t (Istv�n kir�ly, 1885.) az �jonnan megny�lt budapesti Operah�z felavat�s�ra sz�nta, a bemutat�ra azonban csak egy �vvel az esem�ny ut�n ker�lt sor.