Puccini, Giacomo
Zeneszerző

1858. december 22-én született Luccában. A zenei pálya választása generációk óta hagyomány volt Puccini családjában. Már az ükapa is a város zeneigazgatója volt, amely posztot utódjai is örökölték. Az apa, Michele korai halála (1864) után a hatéves Giacomo nagybátyjánál, F. Maginál részesült zenei képzésben, a luccai konzervatórium növendéke lett.

Hamar ismertséget vívott ki magának orgonajátékával, így családja szegénysége ellenére 1881-1883-ig a milánói konzervatóriumban tanulhatott, ahol Antonio Bazzini és Ponchielli zeneszerzés-növendéke volt. 1883-ban nyújtotta be diplomamunkáját, a Capriccio sinfonico című zenekari darabot, amelynek témáit később a Bohéméletben használta fel. Ekkor készült el első operája, a Le Villi is, amellyel részt vett a Sonzogno kiadó által kiírt versenyen. Annak ellenére, hogy nem nyert díjat, a milánói Teatro dal Verme műsorára tűzte a művet, amely sikert aratott. Ennek eredménye lett az a Giulio Ricordival kötött szerződés, amely lehetővé tette, hogy a zeneszerző a továbbiakban csak a komponálásnak élhessen.

Következő operája, az Edgar (1892) nem aratott sikert, az 1893-ban Torinoban bemutatott Manon Lescaut viszont nemzetközi hírnevet hozott Puccininek. A La Bohème-től (1896) kezdve négyévente születtek az újabb művek: előbb a Tosca (1900), majd a Madama Butterfly (1904-1905). A La fanciulla del West 1910-ben, a Triptichon 1918-ban készült el. Puccini 1924-ben súlyos gégerákot kapott, november 29-én hunyt el Brüsszelben.
A komponista utolsó műve, a Turandot kézirata befejezetlen maradt. Az opera utolsó két jelenetét a vázlatok alapján Alfano fejezte be, így mutatták be Milánóban 1926-ban.