Puccini, Giacomo
Zeneszerz�

1858. december 22-�n sz�letett Lucc�ban. A zenei p�lya v�laszt�sa gener�ci�k �ta hagyom�ny volt Puccini csal�dj�ban. M�r az �kapa is a v�ros zeneigazgat�ja volt, amely posztot ut�djai is �r�k�lt�k. Az apa, Michele korai hal�la (1864) ut�n a hat�ves Giacomo nagyb�tyj�n�l, F. Magin�l r�szes�lt zenei k�pz�sben, a luccai konzervat�rium n�vend�ke lett.

Hamar ismerts�get v�vott ki mag�nak orgonaj�t�k�val, �gy csal�dja szeg�nys�ge ellen�re 1881-1883-ig a mil�n�i konzervat�riumban tanulhatott, ahol Antonio Bazzini �s Ponchielli zeneszerz�s-n�vend�ke volt. 1883-ban ny�jtotta be diplomamunk�j�t, a Capriccio sinfonico c�m� zenekari darabot, amelynek t�m�it k�s�bb a Boh�m�letben haszn�lta fel. Ekkor k�sz�lt el els� oper�ja, a Le Villi is, amellyel r�szt vett a Sonzogno kiad� �ltal ki�rt versenyen. Annak ellen�re, hogy nem nyert d�jat, a mil�n�i Teatro dal Verme m�sor�ra t�zte a m�vet, amely sikert aratott. Ennek eredm�nye lett az a Giulio Ricordival k�t�tt szerz�d�s, amely lehet�v� tette, hogy a zeneszerz� a tov�bbiakban csak a kompon�l�snak �lhessen.

K�vetkez� oper�ja, az Edgar (1892) nem aratott sikert, az 1893-ban Torinoban bemutatott Manon Lescaut viszont nemzetk�zi h�rnevet hozott Puccininek. A La Bohème-t�l (1896) kezdve n�gy�vente sz�lettek az �jabb m�vek: el�bb a Tosca (1900), majd a Madama Butterfly (1904-1905). A La fanciulla del West 1910-ben, a Triptichon 1918-ban k�sz�lt el. Puccini 1924-ben s�lyos g�ger�kot kapott, november 29-�n hunyt el Br�sszelben.
A komponista utols� m�ve, a Turandot k�zirata befejezetlen maradt. Az opera utols� k�t jelenet�t a v�zlatok alapj�n Alfano fejezte be, �gy mutatt�k be Mil�n�ban 1926-ban.