A zongora egy billenty�soros polifon h�ros hangszer, hangk�pz�se mechanikus, a kezel�se a t�bbi hangszerhez k�pest egyszer�, viszonylag k�nnyen �s gyorsan elsaj�t�that�. N�pszer�s�g�nek oka tov�bb�, hogy egy j�t�kos sok sz�lamot k�pes egyidej�leg rajta megsz�laltatni, �gy zenekari, vagy k�rusm�veket, de ak�r oper�kat is k�nnyen megismerhet�nk seg�ts�g�vel, an�lk�l, hogy azok el�ad�s�n r�sztvenn�nk. Ilyen szempontb�l a m�kedvel�s seg�deszk�ze, a hanglemez el�fut�ra, b�r ut�bbival szemben m�g mindig akt�v zenei r�szv�telt k�v�n. Ugyanakkor a hangol�s�val kapcsolatosan k�t�tt kompromisszum (l�sd: a Wohltemperiertes Klavier valamint a temper�lt hangol�s-r�l sz�l� n�met nyelv� sz�cikkeket) bizony nehez�ti a term�szetes �s tiszta inton�ci�t. Sokan ez�rt nem is tekintett�k teljes �rt�k� hangszernek (mint p�ld�ul Kod�ly Zolt�n).

Kialakul�sa

A zongora el�dei azok a hangszerek, ahol a h�rok billenty� seg�ts�g�vel sz�lalnak meg, penget�ssel vagy �t�ssel. A clavichord kis f�mnyelvek, majd a clavicembalo hegyes tollsz�rak �ltal pengette meg a h�rokat. Val�sz�n�leg egy bizonyos pantalon nev� az els� hangszer, ahol kalap�cs �t�tte meg a h�rt, mindenesetre fel�lr�l lefel�.

A spin�t- �s csembal��p�t� Bartolomeo Cristofori k�sz�tette 1709-ben az els� olyan csembal�t, amely hanger�k�l�nbs�gek megsz�laltat�s�ra is k�pes. Ez az �j szerkezet (cembalo con piano e forte = hangos �s halk hang� csembal�) a h�rokat nem penget�ssel, hanem kalap�csok alulr�l felfel� val� meg�t�s�vel sz�laltatja meg. Ezt a hangszert tov�bbra is csembal�nak h�vt�k, a "pianoforte" elnevez�s, melyet j�val k�s�bb "piano"-ra r�vid�tettek, csak 1732-ben jelent meg.

A 18. sz�zad m�sodik fel�ben sz�mos hangszerk�sz�t� kezdett el foglalkozni pianoforte �p�t�ssel �s folyamatos er�fesz�t�sek folytak a hangz�s tov�bbfejleszt�s�vel kapcsolatban is. Az osztr�k hangszerek k�nnyebb mechanik�ja - a kalap�cs a billenty� emel�kar�nak bels� v�g�n helyezkedik el - l�gyabb hangz�st eredm�nyezett (b�csi mechanika), m�g az angol zongor�k nehezebb mechanik�val - a kalap�csok k�l�n l�cen nyugszanak - rendelkeztek (angol mechanika), ami megn�velte a hanger�t, de kev�sb� volt �rz�keny.

Bach k�t fia Carl Phillipp Emanuell �s Johann Christian elkezdt�k n�pszer�s�teni az �j hangszert. C. Ph. E. Bach 1762-ben meg�rta els� zongorakompoz�ci�j�t, ezzel is bizony�tva, hogy az �j hangszer felveszi a versenyt a klavikorddal. Johann Christian szerint a pianoforte a brilli�ns el�ad�sm�d �j eszk�ze. A hangszer meg�t�l�s�ben �ri�si jelent�s�ggel b�rt, hogy Johann Christian Bach 1768-ban felaj�nlott egy nyilv�nos koncertet Londonban, ami p�ld�tlan esem�nynek sz�m�tott. Val�sz�n�s�thet�, hogy ett�l az esem�nyt�l sz�m�tj�k a zongorakoncertek kezdet�t, melyek r�vid id� alatt, sz�les k�rben elterjedtek az eur�pai nagyv�rosokban.

A csembal�t�l a mai zongor�ig

Az akkoriban korszer�nek sz�m�t� hangszerek nem voltak el�g hangosak ahhoz, hogy bet�ltsenek egy nagyobb teret. El�sz�r a zongoraversenyek garant�lt�k a hangszer teljes �rt�k� sz�npadi jelenl�t�t �s bizony�tott�k a j�t�kos k�pess�geit. Johann Christian 35 ilyen m�vet kompon�lt, melyek k�z�l az utols� n�h�nyat - Mozarthoz hasonl�an - a zongora mell�l vez�nyelte. A zongora interpret�ci�k a koncerttermek helyett m�gis ink�bb a szalonokban terjedtek.

A csembal�val szemben a zongora megn�velte a dinamikai lehet�s�geket illetve a klaviat�ra als� �s fels� tartom�ny�nak kib�v�t�se is �j kifejez� eszk�zt adott a zeneszerz�k kez�be. A ped�l haszn�lat�val tov�bbi sz�neket csalhattak ki a hangszerb�l, m�g az 1784-ben megjelent una corda ped�l egy �jabb sz�nt tett lehet�v�.

Haydn �s Mozart gyorsan megbar�tkoztak a zongor�val. A zeneszerz�, zongorista �s hangszerk�sz�t� Muzio Clementi volt az els�, aki �tfog� tanulm�nyt �rt a zongoraj�t�k elsaj�t�t�s�val kapcsolatban.

A dinamika gazdagabb� v�lt (Schubert m�r haszn�lt ppp (pianississimo=nagyon-nagyon halk) �s fff (fortississimo=nagyon-nagyon er�s) el�ad�si jeleket 1826-ban). A dinamika als� �s fels� hat�rainak sz�tfesz�l�se eredm�nyek�ppen 1802-ben Loud elk�sz�tette az els� olyan hangszert, ahol a h�rozat �tl�s ir�nyban volt elhelyezve (kereszth�ros). 1815-ben Broadwood kipr�b�lta az �ntv�ny keretet (p�nc�lt�ke).

1822-ben Sebastien �rard bemutatott egy �j rendszer� mechanik�t (kett�s kiv�lt� angol mechanika) �s megvastag�totta a hangszer h�rjait . 1826-ban Pape a kalap�cs fej�nek b�r�z�s�t, filccel v�ltotta fel, majd 1842-ben a klaviat�ra m�ret�t nyolc okt�vra b�v�tette (�sszehasonl�tva a hat �s f�l okt�vos Streicher zongor�val, amit Ludwig van Beethoven is haszn�lt).

A folyamatos fejleszt�sek eredm�nyek�ppen a mechanika egyre kiegyens�lyozottabb� �s �rz�kenyebb� v�lt. Az �rard mechanika f�rg�bb repet�ci�t (ism�tl�st, ti. a billenty� ism�telt lenyom�s�hoz nem kell azt teljesen felengedni) �s nagyobb dinamikai sz�ls�s�geket tett lehet�v�, amely megl�d�totta a romantikus zeneszerz�k fant�zi�j�t, hiszen t�bbnyire maguk is k�v�l� zongorist�k voltak (Liszt, Chopin stb.), �s �gy �rd�gien neh�z (virtu�z) �s kifinomult m�veket alkottak.

A zongora mai tulajdons�gai az 1859-ben k�sz�lt els� Steinway modellel alakultak ki.