Prokofjev, Szergej
Zeneszerz�

1891. �prilis 27-�n sz�letett Szoncovk�ban. Zenei tanulm�nyait rendk�v�l kor�n, anyja ir�ny�t�s�val kezdte, majd Glier �s Tanyejev n�vend�kek�nt folytatta. Els� zongoradarabjait �t�ves kor�ban �rta, nyolcadik �let�v�ben pedig teljes oper�t kompon�lt. 1903-ban ker�lt a p�terv�ri konzervat�riumba, ahol Ljadov, Rimszkij-Korszakov �s Cserepnyin voltak a mesterei, zongor�ra pedig Annette Jeszipova tan�totta. Nyilv�noss�g el�tt els� �zben 1908-ban szerepelt, maga mutatta be �rd�gi l�tom�sok c�m� zongoradarabj�t. 1914-ben �ltal�nos felt�n�st — �s nem egy�rtelm� sikert keltett Szk�t�k c�m� zenekari szvitj�vel. 1918-ban vil�g k�r�li �tra indul: Szib�ri�n, Jap�non �s Honolulun kereszt�l �rkezett meg az Egyes�lt �llamokba, ahol egy New York-i zongoraestj�n mutatkozott be. A chicag�i operat�rsulat felk�r�s�re �rta H�rom narancs szerelmese c�m� oper�j�t, amelyet 1921-ben mutattak be. E vend�gszerepl�se alkalm�val j�tszotta Chicag�ban Harmadik zongoraverseny�t is. A h�szas �vek elej�n P�rizsba ment, ott t�z esztend�t t�lt�tt. K�zben, 1927-ben l�togat�st tett a Szovjetuni�ban is, ahol a vil�gh�r� zeneszerz�t sz�les k�rben �nnepelt�k. 1932-ben v�gleg hazat�rt sz�l�f�ldj�re. A m�sodik vil�gh�bor� idej�n hazafias szellem�, lelkes�t� kompoz�ci�kat alkotott. VII. zongoraszon�t�j��rt 1943-ban kit�ntett�k, 1948-ban t�bb m�s zeneszerz�t�rs�val egy�tt Prokofjevet is b�r�lat �rte. Ennek k�vetkeztet�seit levonva revide�lta zeneszerz�i m�dszereit, �s megpr�b�lt m�veinek direkt politikai mondanival�j�val, egy�rtelm�en hagyom�nyos st�lus�val beilleszkedni az �tvenes �vek szellem�be. Meg�rta a B�ke�rs�gen c. orat�riumot �s T�li t�bort�z c. szimfonikus szvitj�t. 1951-ben ism�t kit�ntett�k. Utols� jelent�s kompoz�ci�j�t, a K�vir�g c�m� t�ncj�t�kot hal�la ut�n (1953. m�rcius 5. Moszkva) egy �vvel, 1954-ben mutatt�k be Moszkv�ban.

Prokofjev egyike azon kev�s zeneszerz�knek, akiknek hasonl�thatatlan egy�nis�ge m�r legkor�bbi m�veiben megmutatkozott, �s akiknek st�lusa a fejl�d�s sor�n viszonylag alig ment �t v�ltoz�son. Ezt az egy�nis�get Prokofjev zen�j�ben a fanyar �s szellemes, mozg�kony �s rendk�v�l kifejez� dallamoss�g, a hagyom�nyos k�zhelyeket szempillant�s alatt megh�kkent� �jdons�gokkal v�ltogat� harm�niavil�g hat�rozza meg. Zen�je els� benyom�sra a fintoros, szesz�lyes ir�nia virtu�z megnyilatkoz�sa, de ez a tulajdons�ga kor�ntsem kiz�r�lagos: az �szinte �s m�ly �rzelmek, nagyszer� (R�me� �s J�lia) vagy k�rhozatos (A j�t�kos) szenved�lyek kifejez�s�re is van eszk�ze, sz�ne, hangja, k�lt�i m�lys�ge.