B�rdos Lajos
Zeneszerz�

1899. okt�ber 1-j�n sz�letett Budapesten. Zeneszerz�, zenetud�s, karnagy, egyetemi tan�r, a zenetudom�nyok doktora. A J�zsef M�egyetemen g�p�szm�rn�k hallgat� (1919-20). 1920-25. k�z�tt a budapesti Liszt Ferenc Zenem�v�szeti F�iskola zeneszerz�s szak�n Kod�ly Zolt�n �s Sikl�s Albert n�vend�ke. Egyh�zzenei tanulm�nyait Harmat Art�r ir�ny�t�s�val v�gezte.

Pedag�giai p�lyafut�s�t gimn�ziumi �nektan�rk�nt kezdte. 1928-t�l m�r a F�iskol�n tan�tott zeneszerz�st, karvezet�st, zeneelm�letet, n�pzen�t, �sszhangzattant, partit�raolvas�st, formatant. A tan�t�s mellett sokat tett a magyarorsz�gi k�rus�let meg�j�t�s��rt. 1925-42. k�z�tt a budapesti Cecilia K�rus, 1923–33. k�z�tt a Palestrina K�rus, 1942-62. k�z�tt a M�ty�s templom, 1941-47. k�z�tt pedig a Budapesti K�rus karnagya. 1934-ben Ker�nyi Gy�rgy �s Kert�sz Gyula k�zrem�k�d�s�vel megszervezte az �nekl� Ifj�s�g mozgalmat, el�seg�tve ezzel a fiatals�g n�pi szellem� nevel�s�t. Karnagyk�nt sz�mos bel- �s k�lf�ldi koncerten szerepelt nagy sikerrel, jelent�s k�rusm�vek �s orat�riumok hazai �sbemutat�ja f�z�dik nev�hez. Rendszeresen tartott el�ad�sokat orsz�gszerte zenet�rt�neti, karvezet�si, pedag�giai t�m�kr�l.

1931-50. k�z�tt a Magyar K�rus foly�irat szerkeszt�je, t�bb cikksorozatatot publik�lt a Parlando �s az �nek-zene tan�t�sa c. szaklapokban. 1936-t�l a Magyar Dalosegyes�letek Orsz�gos Sz�vets�g�nek, 1938-t�l a Cecilia T�rsulatnak, 1949-50. k�z�tt a Bart�k Sz�vets�gnek vezet�je, 1972-79. k�z�tt a K�TA eln�ks�gi tagja.

Jelent�s, sokr�t� pedag�giai �s zenetudom�nyi tev�kenys�g��rt sz�mos d�jban �s kit�ntet�sben r�szes�lt: Erkel–d�j (1953), Kossuth-d�j (1955), �rdemes m�v�sz (1954), Kiv�l� m�v�sz (1970), B�csi arany�rem (1964), Munka �rdemrend arany fokozata (1969), Magyar Z�szl�rend (1979), Bab�rkoszor�val �kes�tett Z�szl�rend (1984), Bart�k–P�sztory-d�j (1984).

�letm�v�nek gondoz�s�ra, eml�k�nek �rz�s�re alakult meg a B�rdos Lajos T�rsas�g (1987). 1986.  november 18-�n hunyt el Budapesten.

M�vei: Vok�lis egyh�zi m�vek: 4 mise, sz�mos zsolt�r, himnusz, motetta. K�rusok hangszerk�s�rettel: K�rt�nc (1952); Menyecske (1978); M�l� pillanat (1981). K�rusk�tetek: 14 vegyeskar (1959); H�sz egynem�kar (1964); 12 vegyeskar (1976); 13 egynem�kar (1977); 11 vegyeskar (1978); 14 gyermekkar (1978).

�r�sai: Hangzatgyakorl� I. (1959) II. (1982); Mod�lis harm�ni�k (1961, 1979); Harminc �r�s (1969); T�z �jabb �r�s (1974); Liszt Ferenc a j�v� zen�sze (1976); Kod�ly zen�je �s a lokrikum (1976); Zenei proz�dia (1976); Bart�k-dallamok �s a n�pzene (1977).