Hacsaturj�n, Aram Iljics
Zeneszerz�

�rm�ny-szovjet zeneszerz�. 1903. j�nius 6-�n sz�letett Tifliszben, 1978. m�jus 1-j�n halt meg Moszkv�ban. Zenei k�pz�s�nek fontos �llom�sa volt a moszkvai Gnyeszin Int�zet, ahol 1922-29 k�z�tt gordonka- �s zeneszerz�s-tanulm�nyokat folytatott. Ezt k�vet�en felv�telt nyert a moszkvai konzervat�riumba, itt Mjaszkovszkij n�vend�ke volt 1937-ig.

�let�nek ebben a szakasz�ban keletkeztek els� komoly m�vei: Tri� (heged�, klarin�t, zongora; 1932), Heged�szon�ta (1932), Zongoratoccata (1932), Macbeth (sz�npadi zene, 1934), I. szimf�nia (e-moll; 1935), Zongoraverseny (1937). M�v�szet�ben a ’40-es �vek k�zep�ig a balettzene domin�lt: Scsasztye (Jerev�n, 1939), Viuda de Valencia (sz�npadi zene, Lope de Vega, 1940), Maszkarad (sz�npadi zene, Lermontov, 1941), Gajane (balett, Perm, 1942) – ebben tal�lhat� a h�res „Kardt�nc” –, Kremlevszkije kuranti (1942). Utols� balettj�t, a Szpartak-ot 1956-ban mutatt�k be Szentp�terv�ron. A felsorolt darabok mindegyik�b�l k�s�bb zenekari szviteket is k�sz�tett a szerz�. 1951-t�l Hacsaturjan kor�bbi iskol�iban, a Gnyeszet Int�zetben �s a moszkvai konzervat�riumban zeneszerz�stan�rk�nt m�k�d�tt.

Az �rm�ny n�pzen�vel �s a XIX. sz�zadi orosz zenei hagyom�nyokkal val� szoros kapcsolata egyedi jelleg�t adott �letm�v�nek, �s meghat�rozta kompoz�ci�it. Egy-egy gordonka-, heged� �s zongoraverseny, szvitek, szon�t�k �s dalok, valamint az �rm�ny himnusz (1944) is nev�hez f�z�dik.