A magyar zeneszerz 1815. szeptember 4-n szletett Boldogasszonyfalvn. Eredeti neve Brand Mihly volt, amelyet 1859-ben Mosonyira vltoztatott. Tantnak kszlt, zenei tanulmnyait autodidakta mdon vgezte. 1833-35 kztt Pozsonyban nyomdai szedknt, majd 1842-ig Rtfalun Pejachevich grf csaldjnl zenetanrknt s nevelknt dolgozott. 1842-tl Pesten lt, zenei krkben hamar elismerst vvott ki magnak. 1844-ben egyszerre kt mvt – D-dr szimfnijt s C-dr misjt – is bemutattk.
Az 1850-es vektl a magyar nemzeti zene polsnak szentelte magt. 1856-ban ismeretsget kttt Liszt Ferenccel, akinek Esztergomi misjhez Offertriumot s Gradult rt a szerz megbzsbl. Levelezsk, tovbb Liszt Mosonyi hallra rt gyszzenje s Szp Ilonka-parafrzisa bartsguk bizonytka.
1859-ben komponlta A tisztuls nnepe az Ungnl 886-ik esztendben cm kanttt; a Gyszharangok (Szchenyi hallra) s az nnepi zene az 1860-as v termse. Szintn ebben az vben mutattk be Szp Ilonka cm operjt a Nemzeti Sznhzban. Msik sznpadi mve, az lmos Wagner hatst mutatja. Fentieken kvl szmos zenekari s kamaram, zongorra s krusra rt kompozci fzdik a nevhez.
Mosonyi Mihly nem csak kompozciival, de rsaival is szolglta a magyar zene gyt: az 1860-as alapts Zenszeti Lapok fmunkatrsaknt mkdtt 1866-ig. 1868-ban a Pesti Zenekedvelk Egyletnek karnagya volt. 1870. oktber 31-n halt meg Budapesten.
A kpen Mosonyi Mihly zeneszerz s felesge (Weber Henrik festmnye).