A b�csi klasszikusok

K�z�piskolai �nek-zene h�zidolgozat, melyet a szerz� az�rt publik�lt, hogy megk�nny�tse m�sok dolg�t. B�rmely r�sze mag�nc�lra szabadon felhaszn�lhat� a forr�sanyag felt�ntet�se mellett. J� munk�t!

 

Joseph Haydn: Osztr�k zeneszerz� (Rohrau, Als�-Ausztria, 1732-B�cs-1809).

Munk�ss�ga hossz� �vtizedei sor�n a klasszikus zenei form�kat a legmagasabb fokra emelte. �lland�s�totta a szon�taform�t, amelynek szubjekt�v tartalmat adott a tematikus �s hangz�sbeli lehet�s�geinek kiakn�z�s�val. Bar�tj�hoz, Mozarthoz hasonl�an (akit kora legnagyobb zenek�lt�j�nek tartott) dr�mai �s v�goper�kat is �rt. Alkot� tehets�g�nek legkiv�l�bb darabjai: 106 szimf�nia, 68 von�sn�gyes, 62 zongoraszon�ta, 45 zongoratri�, 14 mise. K�t nagy orat�riuma A Teremt�s (1798), amelyet 1800-ban Bud�n is vez�nyelt, �s Az �vszakok (1801) id�skori munk�ss�g�nak �s az orat�rium m�faj�nak betet�z�s�t jelentik. �let�nek h�rom �vtized�t (1761-1790) Esterh�zy P�l Antal kismartoni, majd “Pompakedvel�” Esterh�zy Mikl�s eszterh�zai birtok�n t�lt�tte Magyarorsz�gon, a hercegek h�zi karmesterek�nt. Ez id� alatt vitte t�k�lyre �let�nek egyik meghat�roz� m�faj�t, a von�sn�gyest.

 

Wolfgang Amadeus Mozart: Osztr�k zeneszerz� (Salzburg, 1756-B�cs, 1791).

Legend�s h�r� csodagyermekk�nt indult, el�bb olvasta a hangjegyeket, mint a bet�ket. Alig h�rom �vtized alatt �rta t�bb mint hatsz�z remekm�v�t, bej�rva a fejl�d�s szinte felm�rhetetlen �tj�t a kor zenei k�znyelv�t�l a szem�lyes kifejez�sm�dig; a salzburgi �rseki szolg�lat biztons�g�t, de megal�z� kiszolg�ltatotts�g�t elhagyva kil�pett a szabad m�v�sz anyagi gondokkal teli, b�csi �letter�be. St�lusa a g�l�ns rokok�b�l fakadt. A gyermeke l�ngesz�t idejekor�n felismer� apa, Leopold Mozart (1719-1787), a tapasztalt pedag�gus �s b�lcs nagyvil�gi f�rfi� bemutatta alig hat�ves fi�t M�nchenben, Linzben �s B�csben, majd P�rizsba �s Londonba, v�g�l N�metalf�ldre vezetett az �tjuk. 1768-ban B�csben opera�r�ssal pr�b�lkozott (La flinta simplice, K. 51.), �s k�t szimf�ni�t is kompon�lt. A hetvenes �vekben h�rom it�liai �t k�vetkezett. Padre Martini tan�tv�ny�ul fogadta, a Bolognai Filharmonikus Akad�mia tagj�ul v�lasztotta, �s k�l�nf�le operai megb�z�sokat kapott It�li�ban. Megismerkedett az olasz operast�lussal, megtanulta az �nekhang kezel�s�t, j�rtass� v�lt a vok�lis t�bbsz�lam�s�gban �s a hangszerel�s technik�j�ban. Salzburgba visszat�rve m�r nyomasztotta a sz�k l�t�k�r�, kisv�rosi szeml�let �s Hieronymus Colloredo �rsek udvar�nak szigor� fegyelme. 1777-ben anyja k�s�ret�ben indult �jabb k�lf�ldi utaz�sra. P�rizsban a k�zv�lem�ny kev�ss� figyelt fel az ifj� Mozartra, mivel Gluck �s Piccinni p�rth�veinek ellens�gesked�se k�t�tte le a korabeli zenei �letet. Anyja f�jdalmas elveszt�se sz�lal meg a tragikus hang� a-moll zongoraszon�t�ban (K. 310.). 1781-ben a m�ncheni udvar sz�m�ra �rta Idomeneo c�m� oper�j�t, s viharos k�r�lm�nyek k�z�tt elhagyva a salzburgi �rseki szolg�latot, B�csben telepedett le �s megn�s�lt. Ebb�l az id�b�l val� a Sz�ktet�s a szer�lyb�l (1782) c�m� dalj�t�ka. B�csben szabadon alkot� zeneszerz�k�nt, m�vei tiszteletd�j�b�l, hangversenyez�sb�l �s tan�t�sb�l pr�b�lt meg�lni. Ez id�ben keletkezett zongoraversenyeinek t�nd�kl� sorozata, melyeket maga mutatott be �gynevezett nyilv�nos akad�mi�in. Ekkorra tehet� a g�l�ns st�lussal val� lesz�mol�sa: felfedezte Bachot �s H�ndelt. 1786-ban k�t oper�j�t mutatt�k be (A sz�nigazgat�, Figaro h�zass�ga), 1787-ben elk�sz�lt minden id�k legnagyobb remekm�ve, az oper�k oper�ja, a Don Giovanni. Ennek ellen�re biztos �ll�sa nem volt, anyagi neh�zs�geit csal�di bajok - feles�ge betegs�ge, apja hal�la - tov�bb tet�zt�k. II. J�zsef cs�sz�r sz�vesen fogadta Mozart m�veit, ut�da, II. Lip�t azonban nem kedvelte a zen�t, udvari p�rtfog�st eleve nem rem�lhetett t�le. A var�zsfuvola (1791) egy k�lv�rosi sz�nh�z sz�m�ra k�sz�lt, saj�tos m�don �tv�zve az otromba komikumot �s a szabad eszmevil�g fennk�lt mondanival�j�t. Utols� m�ve a Rekviem rejtelmes megrendel�s�nek m�r nem tudott eleget tenni, a befejez�s tan�tv�ny�ra, F. X. S�ssmayrra maradt. M�vei m�g: Cosi fan tutte (opera, 1790); szimf�ni�k (Sinfonia concertante, 1778; Haffner szimf�nia, 1782; D-d�r vagy Pr�gai szimf�nia, 1786; C-d�r vagy Jupiter szimf�nia, 1788); szeren�dok (Kis �ji zene, 1787); divertiment�k; zongoraversenyek (G-d�r, K. 453., 1784; B-d�r, K. 595, 1791.); heged�versenyek (Concertone k�t heged�re, 1773; C-d�r vagy Rond�, K. 373., 1781); von�sn�gyesek (a hat Haydnnak aj�nlott, 1782-1785; Adagio �s F�ga, K. 546., 1788); von�stri�k, kamarazen�k; vok�lis m�vek; dalok zongorak�s�rettel, k�nonok �s m�g sok m�s, mely mutatja munk�ss�g�nak gy�m�lcs�z�s�g�t.

 

Ludwig van Beethoven: N�met zeneszerz�, orgonista, zongoram�v�sz (Bonn, 1770-B�cs, 1827).

Nyolc�ves kor�t�l szerepl�, l�ngesz� muzsikus, 1784-t�l Bonnban udvari orgonista, majd sz�nh�zi zenekari br�cs�s; zeneszerz�k�nt 1782-ben h�vta fel mag�ra els� mestere G. Neefe figyelm�t. A s�lyos csal�di �s anyagi v�ls�ggal terhes bonni ifj�i �veken er�teljes vitalit�sa, a t�rsadalmi �letben el�rt megbecs�l�se, majd Waldstein gr�f bar�ts�ga �s �nzetlen t�mogat�sa seg�tette �t. Lehet�s�ge ny�lt megismerkedni a francia polg�ri forradalmi, valamint az �j vil�g sz�let�s�r�l sz�l� filoz�fiai eszm�kkel. Els� b�csi l�togat�sa (1787) sor�n ismerkedett meg Mozarttal, akihez tanulni k�sz�lt, de mire B�csbe k�lt�z�tt (1792, november), m�r nem tal�lta �letben. Els� b�csi mestere �gy Haydn lett, majd a korabeli mesterek legjelesebbjei: J. Schenk, J. G. Albrechtsberger, Salieri. F��ri h�zi koncerteken mutatkozott be f�l�lm�lhatatlan, tit�ni erej�, �jszer� k�lt�is�g� zongoraj�t�k�val, s hamarosan f�lt�nt zeneszerz�i tehets�ge is. Az el�kel� muzik�lis kult�r�j� arisztokrata szalonokba z�rt kamarazene kereteit fokozatosan t�rte sz�t Beethoven sz�lesebb nyilv�noss�ghoz sz�l� zen�je: 1795 tavasz�n a Burgtheaterben j�tszotta el�sz�r a B-d�r zongoraversenyt. Egyik f� k�pvisel�je lett a b�csi klasszicizmus utols� szakasz�t a kezdeti n�met romantik�val �sszek�t� zen�nek. Nagysiker� vend�gszerepl�sei (Pr�ga, Drezda, Lipcse, Berlin, Buda) mellett egyre-m�sra sz�lettek zongoraszerzem�nyei, kamaramuzsik�i (szon�t�k, von�sn�gyesek). 1800-ban bemutatta az I. szimf�ni�t. Hall�s�nak fokozatos roml�sa �s kezd�d� s�kets�ge (1810-t�l) k�ts�gbeesett k�zdelmet jelentett, de plebejusi, zabol�tlan �let�szt�ne, s h�ve t�mogat�sa mindenkor �tseg�tette a k�m�letlen neh�zs�geken. 1814-ben s�kets�ge miatt v�glegesen lemondott a nyilv�nos zen�l�sr�l, s lassan az alkot�s mag�ny�ba vonult. Mozart nyomdok�ban els�sorban a szon�ta expresszivit�s�t igyekezett gyarap�tani (t�bb mint harminc zongoraszon�t�t �rt, p�ld�ul: Appassionita, Holdf�ny, Path�tique, Hajnal), de egyetlen oper�ja, a Fidelio (Leonora), 1805-b�l, szint�n mutat Mozart-hat�st. Gazdag kamarazen�j�ben (kvartettek, du�k, �s tri�k zongor�val, vagy �ppen zongora n�lk�li kamarazen�k) �s zenekari m�veiben domin�lnak �j�t� t�rekv�sei. P�ratlanerej� versenym�vek (zongor�ra, heged�re), kilenc szimf�nia (k�z�l�k az 1823-b�l val�t, az utols�t k�russal b�v�tette ki), sz�mos zenekari m� (nyit�nyok – Leonora, Egmont, Coriloanus -, balettek, k�s�r�zen�k – Istv�n kir�ly -, t�ncok), valamint irodalmi vonz�d�sair�l is tan�skod� vok�lis kompoz�ci�k (dalok, k�rusok, �neksz�l�k, k�nonok) sokas�ga jelzi az �letm� rendk�v�lis�g�t, �tmutat�, �r�k �rt�keit.

 

Zenei klasszicizmus: A kifejez�s m�rt�ktart�s�val, pontoss�g�val �s egyens�ly�val jellemzett eszt�tikai ir�nyzat zenei megfelel�je.

A b�csi klasszikus st�lus f� jellemz�je, hogy a zene valamennyi eleme �s eszk�ze a v�ltozatoss�g s ugyanakkor a szerkezeti egys�g szolg�lat�ban �ll. Ez�ltal a kontraszt k�vetelm�nye nemcsak a nagy egys�gek - t�telek, sz�npadi jelenetek - k�z�tt val�sulhatott meg, hanem azokon bel�l a hosszabb-r�videbb szakaszok, s�t a legkisebb alkot�elemek elk�l�n�t�s�ben �s szembe�ll�t�s�ban is.

 

Szabolcsi Bence gondolatai a Gluckt�l Beethovenig terjed� b�csi klasszicizmusr�l:

Otthon �s nyugalom: ez a gondolat a korai romantika hajszolt nyugtalans�ga, haz�tlan bolyong�sa, t�voli vill�ma �s mennyd�rg�se ut�n �j felfedez�s. A lid�rcn�l �s holdvil�gn�l szebb a napf�ny, a felh�n�l az �gbolt, a torz�n�l a szobor, a r�szletekn�l az eg�sz, a kalandn�l az �let. A harmonikus �let t�gabb �s igazabb a v�gletes �letn�l, az egyens�ly m�lyebb �s teljesebb, mint az �r�k�s sz�d�l�s, az �tban-lev�snek csak a meg�rkez�s adhat �rtelmet. Igaznak lenni, teljes embernek, teljes m�v�sznek �s teljes vil�gnak, telve lenni a v�gs� f�nnyel �s v�gs� magass�ggal akkor is, ha s�runk, ha �br�ndozunk, ha kerget�z�nk: ezt a gondolatot, mint valami �j hit igazs�g�t B�cs mesterei fedezik fel, vagy legal�bbis �k mondj�k ki legszebben �s legmaradand�bban. S az � m�v�k, hogy ebb�l a v�rosb�l az emberis�g zenei sz�ve v�lik hatvan �vre.

Kik ezek a m�v�szek voltak�ppen, honnan j�ttek �s hogyan? Igaz�n b�csi sz�let�s� nem is igen akad k�z�tt�k, csak az egy Schubert B�cs legkopottabb k�lv�ros�b�l. B�cs azonban valamennyit �sszegy�jti, mint valami k�zponti t�zhely �s k�z�s f�szek, ahogyan �sszegy�jti Eur�pa minden zenei gondolat�t is, N�polyt�l Koppenh�g�ig.

 

 

T�rt�nelem: A kor kiemelked� felvil�gosult uralkod�inak – Poroszorsz�gban II. Frigyes, a Habsburg birodalomban M�ria Ter�zia �s II. J�zsef, Oroszorsz�gban II. Katalin, Spanyolorsz�gban III. K�roly, Sv�dorsz�gban III. Guszt�v – �nk�nyuralmi korm�nyzati rendszer�t az �sszer�s�g legitim�lja. Egys�ges�t� �s k�zpontos�t� t�rekv�seik nemegyszer �tk�znek ellen�ll�sba. �gy p�ld�ul II. J�zsef azon rendelete, amely a Habsburg birodalom hivatalos nyelv�v� a n�metet tette, 1789-ben heves tiltakoz�st v�ltott ki Magyarorsz�gon �s N�metalf�ld�n. A felvil�gosult abszolutizmus k�pvisel�i �ltal�ban a jobb�gys�g sors�nak jav�t�s�ra, a f�ldes�ri terhek enyh�t�s�re t�rekednek. Biztos�tj�k, illetve tiszteletben tartj�k a vall�sszabads�got, reformokat vezetnek be az igazs�gszolg�ltat�sban �s fejlesztik az oktat�s�gyet.

A klasszicizmus idej�n t�rt�nik meg a francia szabads�gharc �s az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�.

1756-63: A Nagy-Britanni�t �s Poroszorsz�got Franciaorsz�ggal, Ausztri�val �s Oroszorsz�ggal valamint sz�vets�geseikkel szembe�ll�t� h�t�ves h�bor�, melyet a versailles-i �s hubertusburgi egyezm�nyek z�rnak le. Az amerikai gyarmatosok az angolokkal sz�vetkeznek a franci�k ki�z�s�re Kanad�b�l.

1762: II. Katalin tr�nra l�p�se Oroszorsz�gban.

1763: A p�rizsi b�k�ben Franciaorsz�g lemond Kanad�r�l Nagy-Britannia jav�ra.

1765: I. Ferencet II. J�zsef k�veti a n�met-r�mai cs�sz�ri tr�non.

1772: Lengyelorsz�g els� feloszt�sa Oroszorsz�g, Poroszorsz�g �s Ausztria k�z�tt.

1774: Franciaorsz�gban XV. Lajost XVI. Lajos k�veti a kir�lyi tr�non. A K�cs�k Kainardzsi-i szerz�d�s lez�rja az orosz-t�r�k h�bor�t, �s kij�ratot biztos�t Oroszorsz�gnak a Fekete-tengerre.

1775: Amerik�ban George Washington vezet�s�vel kit�r a f�ggetlens�gi h�bor�.

1776: A Philadelphi�ban �sszegy�lt kongresszus kiadja a F�ggetlens�gi Nyilatkozatot.

1778: Franciaorsz�g beavatkoz�sa az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ba.

1783: Az ifjabb William Pitt korm�ny�nak hatalomra ker�l�se Nagy-Britanni�ban. A p�rizsi b�ke kimondja az USA f�ggetlens�g�t.

1788: Port Jacksonba (Sydney) meg�rkezik az els� fegyencsz�ll�tm�ny (convicts), �s elkezd�dik Ausztr�lia gyarmatos�t�sa.

1789: A francia forradalom kit�r�se: �sszegy�l a rendi gy�l�s, amely alkotm�nyoz� nemzetgy�l�ss� nyilv�n�tja mag�t; Bastille bev�tele, az Emberi Jogok Ki�ltv�nya.

1789-1797: George Washington az Egyes�lt �llamok els� eln�ke.

1793-1797: XVI. Lajos kiv�gz�s�t k�vet�en l�trej�n az Angli�t, Ausztri�t, Poroszorsz�got, Oroszorsz�got, Spanyolorsz�got, Szard�ni�t �s N�polyt t�m�r�t� koal�ci� a forradalmi Franciaorsz�g ellen. Francia gy�zelmek Honschoote-n�l, Fleurusn�l �s Rivolin�l (Nap�leon it�liai hadj�rata).

1799: A brumaire 18-i �llamcs�nnyel Bonaparte mag�hoz ragadja a hatalmat. Befejez�dik a francia forradalom �s megkezd�dik a konzul�tus.

1800: �rorsz�got Angli�hoz �s Sk�ci�hoz csatolj�k. Bonaparte mareng�i (It�lia) gy�zelme.

1801: Oroszorsz�gban megkezd�dik I. S�ndor c�r uralkod�sa.

1804: Nap�leon cs�sz�rr� koron�z�sa. II. Ferenc n�met-r�mai cs�sz�r f�lveszi az Ausztria cs�sz�ra c�met (I. Ferenc).

1805: Harmadik (angol-osztr�k-orosz) koal�ci� Nap�leon ellen. Angol tengeri gy�zelem Trafalgarn�l. Francia diadal Austerlitzn�l.

1806: Megsz�nik a N�met-r�mai birodalom. Nap�leon meghirdeti a kontinent�lis z�rlatot, hogy Eur�p�t elz�rja az angol �ruk el�l.

1807-1813: Nap�leon Spanyolorsz�gi hadj�rata. H�bor� Portug�lia, valamint a seg�ts�g�re siet� angol hadsereg ellen.

1809: I. Nap�leon wagrami gy�zelme az osztr�kok f�l�tt. Oroszorsz�g bekebelezi Finnorsz�got.

1812: Nap�leon oroszorsz�gi hadj�rata.

1812-1815: Amerika m�sodik f�ggetlens�gi h�bor�ja Anglia ellen.

1813-1814: Hatodik franciaellenes koal�ci�. A sz�vets�gesek bevonulnak P�rizsba �s lemond�sra k�nyszer�tik Nap�leont.

1815: A m�sodik Bourbon-restaur�ci� Franciaorsz�gban. A b�csi kongresszus z�r�okm�nya szentes�ti Eur�pa �jj�rendez�s�t a hatalmi egyens�ly �s a monarchikus elv alapj�n. Megalakul a 38 f�ggetlen �llamot - k�zt�k a ter�let�t gyarap�t� Poroszorsz�got – t�m�r�t� N�met Sz�vets�g. Ausztria uralm�nak vissza�ll�t�sa �szak- �s K�z�p-It�li�ban. Oroszorsz�g megkapja a Vars�i Nagyhercegs�get. Hollandia, Luxemburg �s Habsburg N�metalf�ld (Belgium) egyes�t�s�vel magalakul az Egyes�lt N�metalf�ldi Kir�lys�g.

1821: A t�r�kellenes f�lkel�s kezdete G�r�gorsz�gban.

1823: Az USA eln�ke James Monroe meghirdeti k�lpolitik�j�nak alapelv�t: “Amerika az amerikaiak�”.

1824: XVIII. Lajost X. K�roly k�veti Franciaorsz�g tr�nj�n.

1825: Oroszorsz�gban I. S�ndor c�r hal�l�t k�vet�en I. Mikl�s kezdi meg uralkod�s�t.

 

 

Tudom�ny, tal�lm�nyok: A XVIII. sz�zad v�g�n t�k�letes�tett g�zg�p elterjed�se forradalmas�totta az ipart �s a k�zleked�st. A g�zg�pek korszak�ban a sz�n �ri�si jelent�s�gre tesz szert. Nagy-Britannia 1850-ben 56 milli� tonna szenet hoz felsz�nre.

1766: Johann Heinrich Lambert elz�szi matematikus bevezeti a hiperbolikus f�ggv�nyt. Ezek az �gynevezett sz�gf�ggv�nyek (szinusz, koszinusz, tangens, kotangens) matematikailag a k�rsug�rnak egy koordin�tatengelyre val� vet�t�s�b�l sz�rmaznak. Az �j f�ggv�nyt sinus hyperbolicusnak, cosinus hyperbolicusnak stb. nevezi. Az 1786-ban megjelent A p�rhuzamos vonalak elm�lete c�m� m�v�ben megel�zi a nem-euklideszi geometria alapgondolatait.

1769: Miut�n John Robison m�r 1759-ben bar�tj�val, James Wattal a g�zer�t javasolta a kocsik meghajt�s�ra, most Joseph Cugnot francia feltal�l� k�sz�t ilyen t�pus� g�zkocsit, egy h�romkerek� “automobilt”. A kaz�n m�rete azonban kicsi volt, ez�rt a kocsi csak 12-15 percig m�k�dhetett egyhuzamban, azut�n ugyanennyit pihennie kellett, m�g a g�znyom�s �jra meg nem n�tt. Cugnot m�sodik, �gy�k sz�ll�t�s�ra szerkesztett j�rm�ve sokkal jobban siker�lt, �s 10 km/h sebess�get �rt el, de t�ls�gosan el�l l�v� s�lypontja miatt nagyon rossz volt az �ttart�sa, gyakorlatilag ir�ny�thatatlan volt. Egyes forr�sok szerint az egyik pr�ba�t alatt neki ment egy falnak �s �sszet�rt.

1770: James Watt sk�t g�p�sz bevezeti a l�er� (horse power) fogalm�t. 1 Le = 0.7355 kW.

1771-1779: Sz�mos g�zt fedeznek f�l: 1766-ban az angol Cavendish el��ll�tja a hidrog�nt vas �s h�g�tott k�nsav reakci�j�val, �s mint “saj�tos leveg�fajt�t” defini�lja. 1771-ben Joseph Priestley �s Carl Wilhelm Scheele nagyj�b�l egy id�ben, de egym�st�l f�ggetlen�l f�lfedezik az oxig�nt. Antoine Laurent de Lavoisier 1775-ben j�n r� arra, hogy az oxig�n az �g�shez elengedhetetlen�l sz�ks�ges. 1772-ben fedezi f�l Daniel Rutherford a nitrog�nt. 1774-ben Scheele �ll�tja el� s�sav �s mang�n-dioxid reakci�j�val kl�rg�zt �s r�j�n, hogy szint�n k�miai elem.

1781: James Watt t�k�letes�ti a g�zg�pet. Ezek ut�n Richard Trevithick 1798-ban egy m�r ipari felhaszn�l�sra is alkalmas, nagy nyom�s� g�zg�pet fejleszt ki.

1782: A Montgolfier fiv�rek a Lyon melletti Annonayb�l egy meleg leveg�vel t�lt�tt selyemzs�kkal 300 m�ter magasba sz�lnak �s 1500 m�tert rep�lnek. Ez az els� l�gg�mb mely �ltal megval�sult az ember r�gi �lma: f�lsz�llni a leveg�be. A Montgolfier fiv�rek az �tletet terv�kh�z abb�l a megfigyel�sb�l mer�tett�k, hogy a f�stg�zok a kemenc�ben a f�lig el�gett pap�rfecniket a leveg�be emelik.

1786: Luigi Galvani olasz anat�mus f�lfedezi az �rintkez�si elektromoss�got, amikor egy el�ad�termi k�s�rlet sor�n az egyik hallgat� k�se �ltal �rintkez�sbe hoz egy b�kacombot a villanyoz�k�sz�l�kkel, �s ekkor r�ng�sokat �szlel. � csak k�l�nleges �llattani specialit�snak v�lte, a helyes magyar�zatot honfit�rsa, Alessandro Volta tudja majd csak megadni, 1792-ben arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy az elektromos fesz�lts�get a k�t f�m (az �gynevezett galv�nelem) okozza.

1790: Elk�sz�l Kempelen Farkas besz�d illetve hangut�nz� g�pe, amelyet az�rt szerkesztett, hogy seg�tse a siket-n�m�k besz�dre tan�t�s�t. A g�p�vel mechanikai �ton el��ll�tott hangok hangz�sh�s�g�t csak mintegy 150 �v m�lva siker�l fel�lm�lni.

1792: Franciaorsz�gban elhat�rozz�k a P�rizson kereszt�l vezet� hossz�s�gi fok 40 milliomod r�sz�t egys�gnek haszn�l� hosszm�rt�ket, a m�tert. A hat�rozatot gyakorlati fokm�r�sek k�vetik, melyek 1800. szeptember 29-�n �rnek v�get.

1796: Az angol Joseph Bramah �s a francia Michel Joseph de Montgolfier egy id�ben foglalkoznak az 1660-ban megalkotott Pascal-t�rv�ny gyakorlati alkalmaz�s�n, �gy jutnak a hidraulikus sajt�hoz �s a hidraulikus emel�h�z.

1800: Friedrich Wilhelm Herschel Angli�ban �l� n�met csillag�sz f�lfedezi az infrav�r�s sug�rz�st (infrav�r�s f�nyt), amikor egy k�s�rletn�l a napf�ny sz�nk�p�t egy higanyh�m�r�vel vizsg�lja. Herschel a napf�nyt prizm�val a sz�nk�p sz�neire bontja, �s megm�ri a k�l�nb�z� sz�n� f�nyz�n�k h�m�rs�kletet�t. Meglepet�ssel �llap�tja meg, hogy a h�m�rs�klet a l�that� sz�nk�p v�r�s tartom�nya ut�n er�sen emelkedik.

1802: A sk�t Forth-Clyde- csatorn�n a Charlotte Dundas kerekes g�z�s sikeres pr�bautat tesz. Ennek a haj�nak is farlap�tker�kmeghajt�sa van, �gy mint Claude Fran�ois Doroth�e 1783-ban k�sz�lt els� g�z�se. Ennek a meghajt�si m�dnak a h�tr�nya a haj� rossz man�verez�si k�pess�ge. Az ir�nyt csak korm�nylap�ttal lehet megv�ltoztatni, m�g a k�s�bbi modelleken a k�t lap�tkereket ellent�tes ir�nyba m�k�dteteik.

1803: Richard Trevithick angol m�rn�k meg�p�ti az els� m�k�d�k�pes g�zmozdonyt. 1804. febru�rj�ban Pennydarren vasm�ben, D�l-Walesben alkalmazz�k. A mozdony 8 tonna s�ly� volt.

1807: Fran�ois Appert p�rizsi szak�cs olyan elj�r�st dolgoz ki, amely konzerv�lta a k�nnyen roml� �lelmiszert. Az �lelmiszert 100 ˚C-ra f�lmeleg�tette, majd l�gmentes ed�nyekbe z�rta. Luis Pasteur 1860-ban tudom�nyos magyar�zatot is adott az “appertiz�l�snak” elnevezett elj�r�sra.

1808: Az angol Humphry Davy feltal�lja az elektromos �vl�mp�t. Davy egy galv�nelem p�lusait k�t sz�nr�ddal kapcsolja �ssze, �s k�zel�ti azokat egym�shoz. A fesz�lts�g a sz�k t�rben ioniz�lja a leveg�t, a szikr�k �tcsapnak, �s �ram keletkezik. Emellett a sz�nrudak annyira felhev�lnek, hogy er�sen vil�g�t� f�ny�v keletkezik. Sajnos a sz�nrudak t�l gyorsan el�gtek �s �gy az �vf�ny kialudt.

1812. augusztus 12: A nagy-britanniai Middletonban �zembe helyezik a vil�g els� – John Blenkinsop szabadalma alapj�n �p�tett – fogaskerek� vasutat.

1814: A londoni Szent Margit egyh�zk�z�ss�g �zembe helyezi az els� utcai g�zl�mp�kat �prilis 1-�n.

1815: Sir Humphry Davy brit k�mikus feltal�lta a b�ny�szl�mp�t. Egy, a ny�lt l�ng k�r�li dr�th�l� annyira leh�ti a sz�k szitalyukon �thalad�, a l�ngb�l kij�v� g�zokat, hogy ezek h�je m�r nem el�gs�ges a t�rn�ban l�v� “s�jt�l�g” meggy�jt�s�hoz.

1818: A New-Yorki Francis-Pikket haj�gy�r �ltal k�sz�tett els� g�zhaj�, mely �tszeli az Atlanti-�ce�nt.

1823: Bolyai J�nos megfogalmazza a nem-euklideszi, avagy abszol�t geometri�t.

1827: Friedrich W�hler n�met k�mikusnak el�sz�r siker�l tiszta alum�niumot el��ll�tania.

 

 

M�v�szetek:

�p�t�szet: A r�g�szeti felfedez�sek hat�s�ra (G�r�gorsz�g, Pompeji) v�ltozik az �zl�s, az �rdekl�d�s az �kor �s a klasszicizmus fel� fordul: ezt p�ld�zza Angli�ban Robert Adam eleganci�ja, Franciaorsz�gban pedig a XVI. Lajos korabeli st�lus emelkedetts�ge. A XIX. sz�zad els� fel�ben az el�z� sz�zadv�gi neoklasszicista ir�nyzatot viszik tov�bb olyan �p�t�szek, mint Soane vagy Nash, Percier �s Fontaine, Zaharov, Schinkel vagy Leo von Klenze. A XIX. sz�zad m�sik nagy ir�nyzat�t a racionalizmus �s a technikai �j�t�s jelenti: a vasszerkezetes �p�t�szet vagy a felh�karcol� megalkot�sa az USA-ban.

a Robert Adam �ltal tervezett Syon House	Pierre Fontaine �s Charles Percier p�rizsi diadal�ve	a Karl Friedrich Schinkel �ltal tervezett berlini “Alte museum”

 

Szobr�szat: Jean-Antoine Houdon munk�ss�g�val visszafordul a m�v�szet a klasszikus �rt�kekhez, �s kialakul a Antonio Canov�val kezd�d� neoklasszicista ir�nyzat. Canova nyom�n sz�mos szobr�sz igazodik a neoklasszikus tanokhoz, �gy a R�m�ban letelepedett d�n Bertel Thorvaldsen is.

Antonio Canova: Furfaro (bal), �s �mor cs�kja (jobb)	Houdon: Denis Diderot mellszobra	Bertel Thorvaldsen: Apoll� �s a M�zs�k

 

Fest�szet: A XVIII. sz�zadv�g Louis David neoklasszicizmus�nak divatj�t hozza. Ekkor kezdi m�v�szi p�ly�j�t a zseni�lis Goya. A XIX. sz�zad-ban �j ir�nyzatok eg�sz sora sz�letik, �gy a neoklasszicizmusb�l kialakult akad�mizmussal (Jean Auguste Dominique Ingres) szembehelyezked� romanticizmus (Caspar David Friedrich, John Constable �s William Turner, Th�odore G�ricault, Eugène Delacroix), a realizmus (Gustave Courbet, Jean-Fran�ois Millet), amelybõl lassan kibontakozik majd az impresszionizmus.  

Jean Auguste Dominique Ingres: Hom�rosz apote�zisa

 

 Jean Auguste Dominique Ingres: A nagy Odaliszk

 

John Constable: The Cornwall

 

William Turner: Mortlake Terrace

 

 

Felhaszn�lt irodalom:

• Larousse enciklop�dia
• Larousse MEMO enciklop�dia
• A technika kr�nik�ja
• Darvas G�bor: Zene Bacht�l napjainkig
• Szabolcsi Bence: A zene t�rt�nete