Berlioz, Hector
Zeneszerz�

A Grenoble-k�rny�ki La Cote-Saint-Andr�-ban sz�letett 1803. december 11-�n. Apja orvos volt, aki fi�t is erre a p�ly�ra nevelte, �s �retts�gi ut�n P�rizsba k�ldte az egyetemre (1821). Berlioz azonban ink�bb a zen�hez vonz�dott �s Lesueur tan�tv�nya lett. Miut�n a Conservatoire-on t�bb �zben p�ly�zott sikertelen�l a R�mai d�jra, 1828-ban megrendezte els� nyilv�nos szerz�i estj�t. 1830-ban (a Fantasztikus szimf�nia befejez�se ut�n), Sardanapal utols� �jszak�ja c. kant�t�j�val v�gre elnyerte a R�mai d�jat, R�m�ban azonban nem tal�lta hely�t, �s f�lbeszak�tva az �szt�nd�j felt�tel��l szabott ott-tart�zkod�st, visszat�rt P�rizsba. 1833-t�l mint zene�r� �s kritikus m�k�d�tt, �s feles�g�l vette r�gi szerelm�t. A h�zass�g azonban nem siker�lt, �s Berlioz a 40-es �vek elej�n Br�sszelbe, majd n�metorsz�gi hangversenyk�r�tra menek�lt az otthoni gondok el�l. K�s�bb �jabb hangversenyk�rutat tett K�z�p-Eur�p�ban, amelynek sor�n Pesten is adott k�t nagysiker� hangversenyt 1846 febru�rj�ban. P�rizsi �gyei csak 1852-ben rendez�dtek valamennyire, ekkor nevezt�k ki a Conservatoire k�nyvt�ros�nak. Csal�di k�r�lm�nyei azonban mindv�gig rendezetlenek maradtak, els� feles�ge hal�la ut�n �jb�l megn�s�lt, de m�sodszor is �zvegy lett, 1867-ben egyetlen fia is meghalt. 1869. m�rcius 8-�n P�rizsban �rt v�get Berlioz mozgalmas, diszharmonikus, szomor� �lete.

A m�v�szet�t alak�t� hat�sok egyik legfontosabbika a j�liusi forradalom: le�r� jelleg� zen�j�nek bizarr l�tom�sait a forradalom p�tosza ihlette. Berlioz magas fokra fejlesztette a programzene m�v�szet�t, elevenn�, meggy�z�v� tette rendk�v�li hangsz�n-�rz�k�vel, zseni�lis hangszerel� k�pess�g�vel azt a m�fajt, amelyet mester�t�l, Lesueurt�l tanult. Ugyanakkor azonban — a b�s�g zavar�ban — nem v�logatta meg k�nyes �zl�ssel a rendelkez�s�re �ll� zenei anyagot, �s �gy legt�bb m�v�ben a zseni�lis �s a trivi�lis szinte �tmenet n�lk�l v�ltakozik.