A git�r a h�ros hangszerek, ezen bel�l a penget�s hangszerek csoportj�ba tartozik, �s megsz�laltat�sa penget�vel, illetve ujjal t�rt�nik. Neve val�sz�n�leg a g�r�g kithara (κιθάρα) sz�b�l ered, amely egy hasonl� hangszert jel�lt. Rokonai a lant, a bendzs� �s a mandolin.

�ltal�ban hat h�ros, �s hangol�sa E-A-d-g-h-e'. Mint l�thatjuk, ezen h�rok nagy r�sze kvart t�vols�gra van egym�st�l (kiv�tel: g-h), csak�gy mint pl. a git�r von�s v�ltozata, a Viola da Gamba eset�ben. A git�r lehet akusztikus, elektronikus, vagy mindkett�. A hangszer igen sok zenei st�lusban szerepel.

A git�rkott�k �r�dhatnak

• violinkulcsban,
• a violinkulcs egy olyan fajt�j�ban, amely alatt egy nyolcas tal�lhat�, �s ez�ltal a le�rtakat egy okt�vval lejebb kell �rtelmezni (l�sd alt (hangfajta))
• vagy basszuskulcsban.

Ismertebb m�vek git�rra

• Francisco T�rrega: Recuerdos de la Alhambra
• Agust�n Barrios: El sueño de la muñeca
• Isaac Albeniz: Asturias
• Joaquin Rodrigo: Concierto de Aranjuez

A git�rok csoportos�t�sa

A h�rok anyaga szerint

• klasszikus �s flamenco git�r (nejlon, r�gebben juhb�l)
• f�mh�ros akusztikus vagy elektromos git�r (ac�l, ez�st, bronz stb.)

A hanger�s�t�s szempontj�b�l

Elektromos git�r

• akusztikus vagy klasszikus git�r
• elektromos git�r (hagyom�nyos fel�p�t�s� vagy lapgit�r)
• elektroakusztikus git�r (hangszed�vel ell�tott akusztikus vagy klasszikus git�r)

A h�rok sz�ma szerint

• 6 h�ros git�r (ez az �ltal�nos)
• 12 h�ros git�r (6, p�ronk�nt azonos hangol�s�, vagy p�ronk�nt egym�st�l egy okt�v t�vols�gra lev� h�rral)
• 4 h�ros git�r (basszusgit�r)
• a k�l�nb�z� zenei st�lusok �ltal t�masztott ig�nyeknek megfelelve egyre gyakoribbak a git�rok k�zt a h�t, basszusgit�rok k�zt az �t vagy t�bb h�ros hangszerek

Zenekari funkci� szempontj�b�l

Basszus- �s sz�l�git�r

5 h�ros basszusgit�r

• sz�l�git�r (f�leg a dallamot j�tssza)
• ritmusgit�r (a zenekari ritmusszekci� r�szek�nt f�leg akkordokat j�tszik)
• basszusgit�r (a basszus sz�lamot j�tssza)

A sz�l�git�r �s a ritmusgit�r �ltal�ban csak a zenekarban bet�lt�tt szerep szerint k�l�nb�zik (a sz�l�git�r nem �n�ll� git�rfajta).

A git�r h�rjai �s hangol�sa

A git�r h�rjai – a j�t�k k�zbeni elhelyezked�st v�ve – fentr�l lefel� haladva egyre v�konyabbak. Az git�r alapvet� hangol�sa E-A-d-g-h-e'. A k�l�nf�le zenei st�lusokban sok ett�l elt�r� hangol�st alkalmaznak. N�h�ny a gyakoribbak k�z�l:

• E-A-d-f#-h-e' – a renesz�nsz lanttal azonos hangol�s
• D-G-d-g-h-d' – blues st�lusban �s slide-git�rral
• D-A-d-f#-a-d' – blues �s folk st�lusban
• E-H-e-g#-h-e' – az el�z� hangol�s egy hanggal feljebb
• C-G-c-g-c'-e' – country blues �s modern akusztikus hangol�s
• D-A-d-g-h-e' – klasszikus, folk, metal �s alternat�v zenei st�lusokban
• E-A-d-g-c'-f' – tiszta kvart hangol�s, a negyedik �s �t�dik h�r k�z�tt is kvart a hangt�vols�g
• C-G-d-a-e'-h' – tiszta kvint hangol�s, mint a mandolin vagy a heged� hangol�sa
• C-G-d-a-e'-g' – Robert Fripp �ltal kidolgozott �j hangol�s
• D-A-d-g-a-d' – a kelta zen�ben haszn�latos hangol�s

Balkezes git�rosok gyakran ford�tva tartj�k a hangszert, ez�rt a h�rokat is ford�tott sorrendben alkalmazz�k.

A basszusgit�r h�rjainak hangol�sa �ltal�ban egy okt�vval a git�r m�lyebb h�rjai alatt van. N�gyh�ros basszusgit�r eset�n azonos a nagyb�g��vel.

Git�rh�rnak r�gen b�lh�rokat vagy selyemh�rokat haszn�ltak. Napjainkban az akusztikus git�rok h�rjai f�mb�l, a klasszikus�i m�anyagb�l, illetve f�msz�llal befont m�anyagb�l vannak. Az elektromos �s basszusgit�rok t�bbs�g�n ac�lh�rok vannak, mivel a dinamikus hangszed�k csak ezeket �rz�kelik.