Schumann, Robert
Zeneszerz�

Zwickauban sz�letett 1810. j�nius 18-�n. Apja k�nyvkeresked� volt,  a csal�d sokoldal� hum�n �rdekl�d�se a gyermekben — a zenei tehets�g mellett — elm�ly�lt irodalmi, filol�giai hajlam form�j�ban mutatkozott meg. Tizenhat �ves kor�ban azonban p�ly�t kellett v�lasztania, mivel apja elhunyt, �s ez a p�lya — anyja k�v�ns�g�ra — a joghoz, nem a m�v�szethez k�t�tte. Lipcs�ben j�rt egyetemre, ugyanitt azonban zen�t is tanult Friedrich Wieck-n�l, a jeles zenepedag�gusn�l, akinek muzik�lis tehets�ggel meg�ldott le�ny�t, Clar�t egy �letre sz�l�an p�rj�ul v�lasztotta. A harmincas �vek elej�n v�gleg a muzsikus p�lya mellett d�nt�tt, de zongoram�v�szi karrierj�t — egy szerencs�tlen technikai gyakorlat k�vetkezt�ben megb�nult ujja miatt — a zeneszerz�i p�ly�val cser�lte fel. Ugyanekkor mint zene�r� is a nyilv�noss�g el� l�pett, �s megalap�totta a mindm�ig egyik legtekint�lyesebb eur�pai zenei szaklapot, a Neue Zeitschrift f�r Musik-ot, amelynek has�bjain olyan fiatal tehets�geket mutatott be a k�z�ns�gnek, mint Chopin �s Brahms, �s olyan addig ismeretlen remekm�veket, mint Schubert „nagy” C-d�r szimf�ni�ja. A negyvenes �vek elej�n v�gre mag�n�lete is rendez�d�tt, siker�lt elnyernie Clara Wieck kez�t. Eddig �rt nagyszer� zongoram�vei mellett helyet kapott �letm�v�ben a dal m�faja is, amelyet mint Schubert m�lt� t�rsa k�pvisel a zene t�rt�n�t�ben. R�videsen �tt�rt a szimfonikus m�vek kompon�l�s�ra, majd a kamarazen�re, ut�bb orat�riumot (Az �den �s a P�ri, 1843) �s oper�t (Genov�va 1848) is �rt. 1844-ben elhagyta Lipcs�t, �s Drezd�ba k�lt�z�tt, el�z�leg azonban hangversenyk�rutat tett Oroszorsz�gban. Ekkoriban mutatkoztak rajta v�gzetes betegs�ge, az elmebaj jelei. 1850-ben D�sseldorfban v�llalt v�rosi karmesteri �ll�st, �lete utols� k�t esztendej�t azonban m�r az endenichi ideggy�gyint�zetben t�lt�tte. 1856. j�lius 29-�n halt meg.

„�letm�ve a XIX. sz.-i n�met romantikus zen�ben k�zponti helyet foglal el” — �rja Schumannr�l Kro� Gy�rgy — „Schubert �s Mendelssohn �r�k�se, Brahms st�lus�nak, hangj�nak el�k�sz�t�je �s forr�sa. A maga idej�n, Weber, Spohr, Schubert, Mendelssohn ut�n a n�met romantikus zene nagy �tt�r�je, forradalm�r. Berlioz programzenei ir�nyzat�t, Chopin teljesen eredeti nemzeti st�lus�t, Liszt �s Wagner nyelv- �s forma�j�t�s�t figyelembe v�ve, Schumann teljes �letm�ve m�gis a n�met zenei romantika konzervat�vabb, a klasszikus hagyom�nyok meg�rz�s�re is v�llalkoz� ir�ny�hoz tartozik…”