Francia zeneszerz. 1838. oktber 25-n szletett Prizsban. Muzsikus csaldban ntt fel. A Conservatoire-ba mg tz ves kora eltt felvtelt nyert. Fl v mlva djat kapott szolfzs-zeneelmletbl, 1852-ben pedig zongorajtkt jutalmaztk els djjal. Zeneszerzst Halvynl, sszhangzattant Zimmermann-nl s Gounod-nl tanult, zongorra Marmontel, orgonra pedig Benoist oktatta. 1857-ben Clovis et Clotilde c. kanttjval elnyerte a rmai djat. 1860-ban Itliban rta Don Procopio c. olasz operjt, amit hazakldtt Prizsba. A kzirat azonban elveszett, s csak 1895-ben talltak r. A mvet 1906-ban mutattk be Monte Carlo-ban. Szintn rmai tartzkodsa alatt szletett a La guzla de l’mir cmet visel opra comique, valamint a La chasse d’Ossian nyitny is.
Hazatrse utn (1863) a Thtre Lyrique sznre vitte Les pêcheurs de perles (Gyngyhalszok) c. nagyoperjt, a siker azonban elmaradt. Ugyanerre a sorsra jutott Djamilech (1872) cm egyfelvonsos operja is. 1869-ben megnslt, Halvy lnyt, Genevive-et vette felesgl. Felesge mentlis problmkkal kszkdtt, ami bernykolta boldogsgukat. A sorozatos szakmai sikertelensgek ellenre Bizet tovbb folytatta az operakomponlst. Szaktva az opra comique-kal megrta legnagyobb mvt, a verista librettra kszlt Carment. Az sbemutatra 1875. III. 3-n kerlt sor. A darab nem tallt kedvez fogadtatsra; csak hat hnappal ksbb, Bcsben trtnt meg a nagy ttrs. A szerz azonban ezt mr nem rte meg: 1875. jnius 3-n hunyt el Bougivalban.