Meghat�roz�s

A f�v�s hangszerekn�l a l�g�ramlat a hangszer kezel�j�nek (j�t�kos) bef�v�s�val keletkezik. A j�t�kos ajkaival �rinti a hangszer f�v�k�j�t (n�lunk is haszn�latos a n�met Mundst�ck), amely rendszerint csak egy kis r�st enged a bef�v�shoz. A nagyobb l�goszlop a hangszer test�ben rezd�l majd meg.

Fajt�i

A hang megsz�laltat�s�hoz sz�ks�ges eszk�z szerint a f�v�s hangszereket a k�vetkez� csoportokra osztjuk:

• faf�v�s hangszerek
• r�zf�v�s hangszerek
• egy�b f�v�s hangszerek.

Nem a hangszer test�nek anyaga, hanem megsz�laltat�si m�dja d�nti el, hogy a hangszer fa-, avagy r�zf�v�s hangszer. Ez�rt tartozik pl. a f�mb�l k�sz�lt fuvola, vagy szaxofon a faf�v�s hangszerek csoportj�ba. Term�szetesen a hangszerek eredet�t m�giscsak mutatja az elnevez�s, p�ld�ul a fuvola a barokk korban m�g val�ban f�b�l k�sz�lt, azonban az els� "r�z"-f�v�k val�sz�n�leg szarvakb�l, esetleg csontb�l k�sz�ltek. A r�zf�v�s hangszerekhez tartoz� jellegzetes f�v�ka seg�ts�g�vel a j�t�kos �sszeszor�tott ajkait illeszti a hangszerhez.

Faf�v�s hangszerek

A hang el��ll�t�sa

A faf�v�s hangszer test�ben rezg� leveg�oszlopot a j�t�kos megosztja, vagyis a leveg� k�l�nb�z� ny�l�sokon, a "cs� v�ge" el�tt t�vozik. E ny�l�sokat a j�t�kos ujjai, vagy billenty�k takarj�k �s nyitj�k. A hang maga a f�v�k�ban k�pz�dik, a v�ltoz� hossz�s�g� l�goszlopt�l �s r�szben a bef�v�st�l f�gg a hangmagass�g. A n�d vagy f�v�ka (bef�v�)r�se lehet valamilyen form�j� behas�t�s, bev�g�s, amelyet a j�t�kos ajkai k�z� vesz. Ezek az ajaks�pok.

A f�v�ka (bef�v�)r�se lehet egy ny�l�s, amelyre egy v�kony lapocska fesz�l, vagy pedig a ny�l�shoz k�t egym�shoz szor�tott lapocska vezet. Az ilyen lapocsk�k ker�lnek a j�t�kos ajkai k�z�. Ezek a nyelvs�pok.

A bef�v�r�s val�j�ban egy lyuk, a f�v�k�t maga a j�t�kos ajka k�pzi. Ilyen pl. a fuvola.

A fenti h�rom megf�v�s� f�v�k�k egyik�vel megsz�laltatott hangszerek, f�ggetlen�l a hangszer �s f�v�k�ja test�nek anyag�t�l, a faf�v�s hangszerek.

Faf�v�s hangszerek list�ja

fuvolaf�l�k

• Egyenes fuvol�k (furuly�k):

Furulya vagy blockfl�te

Kett�s blockfl�te vagy akkordfuvola

Egykezes fuvola vagy sv�gels�p

Gemshorn

Flageolett

Okarina

• Har�ntfuvol�k:

Har�nts�p

Har�ntfuvola vagy fuvola

Pikkol� vagy kisfuvola

nyelvs�pos hangszerek

• Kett�s n�dnyelves hangszerek

Oboa

Oboa d'amore

Angolk�rt vagy oboa da caccia

Heckelphon

Sarrusophon

Fagott

Kontrafagott

• Klarin�tf�l�k

Klarin�t

Basszetk�rt

Szaxofon

• Dud�k

R�zf�v�s hangszerek

R�zf�v�s hangszereknek nevezz�k azon aerofon hangszereket, ahol a hang az ajkak vibr�l�s�b�l keletkezett f�j�s rezon�toron val� �tjut�s�b�l keletkezik. Alternat�v nev�k a labrosones, ami ajak �ltal rezegtetett hangszert jelent.

A r�zf�v�s sz� nem teljesen helyt�ll�, r�zf�v�s hangszernek �ltal�ban a fent le�rt technol�gi�val megsz�laltatott hangszereket �rtj�k. �gy lehets�ges az, hogy a f�b�l k�sz�lt kornett r�zf�v�s, a r�zb�l k�sz�lt szaxofon pedig faf�v�s.

A hang el��ll�t�sa

„Antik trombita”

A r�zf�v�shangszer test�ben rezg� leveg�oszlop megosztatlan, vagyis a leveg� v�gigfut a hangszeren, majd a "cs� v�g�n" t�vozik. A modern hangszereken l�goszlop hossz�t a j�t�kos szelepekkel (ventilekkel) v�ltoztatja. A hang maga a j�t�kos ajkai k�z�tt k�pz�dik, a hangmagass�got nagy r�szben az itt k�pzett hang, valamint a bef�v�s, �s a l�goszlop hossza befoly�solja.

Az elt�vol�that� f�v�ka kiv�laszt�sa sem mindegy, hiszen ez hat�rozza meg, hogy milyen hangokat milyen neh�z megsz�laltatni.

M�sik �rdekes t�nyez�, hogy m�g a faf�v�sokn�l a ki�r� hang terjed�s�t (balanszot) tekintve egyenletes, addig a r�zf�v�sokn�l az egyik oldal �ltal�ban er�sebb, att�l f�gg, merre n�z a hangszer t�lcs�re. Ez megnehez�ti a felv�telek k�sz�t�s�t.

A r�zf�v�s hangszerek t�pusai

Nat�rhangszerek

Ezekn�l a hangszerekn�l csak az adott hangszer felhangrendszer�t lehet haszn�lni. A trombita kb. 1795-ig, a vad�szk�rt kb. 1820-ig volt ilyen. Manaps�g hist�rikus el�ad�sokn�l tal�lkozhatunk vele. Ilyen pl. a harci k�rt.

Szelepes hangszerek

Dugatty�s szelep

Forg�szelep

Ezen hangszereken egy bizonyos mennyis�g� szelep tal�lhat�: �ltal�ban 3 vagy 4, de lehet 7, vagy ak�r t�bb is, speci�lis esetekben. Ezeknek a szelepeknek a v�g�n �ltal�ban gombok vannak, melyek seg�ts�g�vel a j�t�kos igen k�nnyed�n tudja szab�lyozni a a cs� hossz�s�g�t.

K�tfajta szeleprendszer terjedt el: a dugatty�s- �s a forg�szelepek. �ltal�ban a dugatty�sok gyakoribbak, a forg�szelepek a vad�szk�rtn�l haszn�latosak, ill. egyes tub�kon. Ilyen a modern r�zf�v�s hangszerek t�bbs�ge.

Tol�cs�ves hangszerek

Tol�cs�

Ezen hangszereken �n. tol�cs� tal�lhat�, aminek seg�ts�g�vel igen egyszer�en v�ltoztathat� a hangmagass�g. Ez a csoport volt az els� a r�zf�v�sok k�z�tt, amelyekkel teljes sk�l�t lehet j�tszani. Ez nagyj�b�l a harsona-csal�dot, ill. rokon hangszereit �leli fel.

Ujjas vagy billenty�s hangszerek

Itt a faf�v�s hangszerekn�l megismert technol�gi�val lehet megsz�laltatni a hangszereket. Ezek a hangszerek vagy nagyon r�giek, vagy �tmeneti hangszerek a nat�r �s szelepes r�zf�v�sok k�z�tt (pl. billenty�s trombita). �ltal�ban hamar feled�sbe mer�ltek, mert igen neh�z volt rajtuk j�tszani.

R�zf�v�s hangszerek list�ja

Ma haszn�latos hangszerek �s v�ltozataik

• Tuba
  • Kontrabasszustuba
  • Basszustuba
  • Tenortuba
• Harsona
• Baritonk�rt
• Tenork�rt
• Altk�rt
• Vad�szk�rt
• Sz�rnyk�rt
• Kornett
• Trombita

Egy�b hangszerek

• Szalpinx
• Lituus
• Buccina
• Cink (hangszer)
• Nat�rk�rt
• Helikon
• Wagner-tuba
• Szouszafon

Egy�b f�v�shangszerek:

• Duda - a j�t�kos bef�v�sa nem befoly�solja direkt a keletkez� hangokat, hanem el�sz�r felf�j egy t�ml�t (zs�kot), majd abb�l karj�val nyomja a leveg�t a k�l�nb�z� cs�vekbe. A fogy� leveg�t �jb�li bef�v�sokkal p�tolja. A cs�vek k�z�l csak az egyiken "j�tszik" (befoly�solja a l�goszlop ki�raml�s�nak hely�t), a t�bbi cs�, m�retei szerinti, el�re meghat�rozott, �lland� hangot k�pez.
• Sz�jharmonika - a j�t�kos f�j bele, de nem egy cs�be z�rt l�goszlop rezg�se, hanem a harmonik�hoz hasonl�an, a l�g�ramlat �ltal rezg�sbe hozott f�mlapocska (nyelvecske) kelti a hangot.