Fr�d�ric-Fran�ois Chopin (Fryderyk Franciszek Chopin) (�elazowa Wola, 1810. m�rcius 1. – P�rizs, 1849. okt�ber 17.) lengyel zeneszerz�.

Delacroix festm�nye

�letrajza

sz�l�h�za

K�z�p-Lengyelorsz�gban, a Vars�i Nagyhercegs�g Mazovia tartom�ny�ban, a Sochaczew v�ros melletti �elazowa Wol�ban sz�letett. B�r a sz�let�s ut�n hetekkel kit�lt�tt anyak�nyvben febru�r 22. szerepel, a csal�d m�rcius 1-j�t tekintette sz�let�snapj�nak. �desapja Miko�aj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bev�ndorl�, �desanyja, Tekla Justyna Krzy�anowska (1782–1861) lengyel volt. Egy n�v�re �s k�t h�ga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) �s Emilia (1812–1827). N�h�ny h�nappal Fryderyk sz�let�se ut�n a csal�d Vars�ba k�lt�z�tt, ahol a csal�df� franciatan�rk�nt dolgozott.

A kezdeti �vek

Chopin zenei tehets�g�t nagyon fiatalon felismert�k; zsenialit�sa a gyermek Mozart�hoz m�rhet�. H�t �vesen m�r k�t polon�zt (g-moll �s A-d�r) szerzett. A csodagyerek h�re megjelent a vars�i lapokban, �s a „kis Chopin” a f�v�rosi arisztokrata szalonok l�tv�nyoss�ga lett, �s sz�mos j�t�konys�gi koncerteket is adott.

Els� zenetan�ra a Wojciech �ywny (1756–1842) heged�m�v�sz volt, aki 1816-t�l 1822-ig volt mestere, m�g a tan�tv�nya t�l nem sz�rnyalta. Chopin tehets�g�nek tov�bbi fejleszt�s�t Wilhelm W�rfel (V�clav Wefel), neves zongorista �s a Vars�i Konzervat�rium professzora vette �t. 1823 �s 1826 k�z�tt Chopin a vars�i l�ceumba j�rt, ahol �desapja is tan�tott. Nyaranta a sz�nid�t vid�ken t�lt�tte iskolai bar�tain�l; ez id�ben alaposan megismerte �s megszerette a lengyel n�pzen�t, amely egyik alapj�t k�pezte k�s�bbi m�veinek is. 1826 �sz�t�l Chopin zeneelm�letet �s zeneszerz�st kezdett tanulni a Vars�i Konzervat�riumban J�zef Elsner zeneszerz� keze alatt. 1831-ben B�csbe utazott, majd P�rizsban telepedett le, ahol �lete javar�sz�t t�lt�tte.

B�cs. A p�rizsi karrier

Chopin 1829-ben j�rt B�csben el�sz�r, ahol zongorakoncerteket adott, �s kedvez� kritik�kat kapott. A k�vetkez� �vben visszat�rt Vars�ba, ahol a Nemzeti Sz�nh�zban m�rcius 17-�n bemutatta f-moll zongoraverseny�t. 1831-ben Chopin �r�kre elhagyta Lengyelorsz�got, �s P�rizsban telepedett le. Hozz�kezdett az els� scherz�khoz �s ballad�khoz, valamint et�djei els� k�tet�hez. Ezid�t�jt kezd�d�tt az �let�t v�gigk�s�r� harca a tuberkul�zissal.

Francesco Hayez: Chopin (1833)

Az 1830-as �vek eleje �s k�zepe nagyon term�keny korszaka volt. Legt�bb h�res m�ve ekkor k�sz�lt el, rendszeresen adott koncerteket, amelyekr�l rajong� kritik�k sz�lettek. 1838-ra Chopin ismert alakja lett P�rizsnak. K�zeli bar�tja volt az operaszerz� Vincenzo Bellini �s Eugène Delacroix, a fest�. Bar�tja volt Hector Berlioz, Liszt Ferenc �s Robert Schumann is; Chopin nekik aj�nlotta n�mely m�v�t.

George Sand

Az egyetlen fennmaradt f�nyk�pfelv�tel Chopinr�l (1848)

George Sand 1864-ben

1836-ban Chopin titokban eljegyezte a 17 �ves lengyel Maria Wodzi�sk�t, de az eljegyz�st k�s�bb felbontott�k. M�g ez �vben Liszt Ferenc kedves�n�l, Marie d'Agoult gr�fn�n�l tartott fogad�son Chopin megismerkedett Dudevant b�r�n�val (azaz Amandine Aurore Lucie Dupinnel), akit legink�bb �r�i �lnev�n, George Sandk�nt ismer�nk. A francia romantikus �r�khoz sorolt b�r�n� sz�mos neves szem�lyis�ggel (Prosper Merim�e, Alfred de Musset, Alexandre Manceau) folytatott szerelmi kalandj�r�l volt h�rhedt.)

Chopint eleinte nem vonzotta. „Valami tasz�t t�le” - �rta a csal�dj�nak. A kapcsolatuk 1847-ben �rt v�get, amikor Sand azzal gyan�s�totta meg, hogy viszonya van Solange l�ny�val. Egyesek szerint Chopin az anya �s l�nya k�z�tt elm�rgesedett viszony miatt l�pett ki a kapcsolatukb�l.

Sand levelez�s�re alapozva Chopint aszexu�lisnak tartj�k. Ha �gy is volt, a kapcsolatuk m�gis t�z �ven �t tartott, �s csak a Sand gyermekei, Maurice �s Solange miatti vit�k vetettek v�get annak.

Egy�ttl�t�k eml�kezetesen viharos �s nyomor�s�gos epiz�dja a Mallorc�n t�lt�tt 1838–39-es t�l, amelyet egy f�tetlen paraszth�zban, majd az �res �s hasonl�an f�tetlen Valdemossa kolostorban ([1]) v�szeltek �t. Chopin k�s�bb gyakran panaszolta, mennyire neh�z volt P�rizsb�l idehozatnia �s a hegytet�re felcipelni a zongor�j�t. E rem�nytelen hangulat� id�szak megjelenik a 24 prel�dj�ben (Op. 28), amelyeket f�leg Mallorc�n �rt. Az id�j�r�s olyan s�lyos hat�ssal volt Chopin eg�szs�g�re, id�lt t�d�baj�ra, hogy k�nytelenek voltak visszat�rni P�rizsba.

Chopin �s Sand nagyh�r� kapcsolat�t mutatja be az Impromptu c�m� film, amelyben Chopint Hugh Grant, Sandot Judy Davis j�tssza.

Hal�la

s�rja a p�rizsi Père Lachaise Temet�ben

Az 1840-es �vekre Chopin eg�szs�ge gyorsan romlani kezdett, hasztalan utaztak Sanddal t�voli helyekre. 1849-re f� m�vei elk�sz�ltek, �s a mazurk�kra valamint a nokt�rn�kre �sszpontos�tott. Utols� m�ve egy f-moll mazurka. Tuberkul�zisban halt meg 1849. okt�ber 17-�n. K�v�ns�g�ra Mozart Rekviemje hangzott el a temet�s�n, amelyen mintegy 3000 ember vett r�szt. A temet�s k�nyszer�s�gb�l k�t h�tig h�z�dott, m�g a Magdolna templom hozz�j�rult, hogy a Mozart-m� megk�vetelte n�i k�rus is fell�phessen.

B�r a p�rizsi Père Lachaise Temet�ben helyezt�k v�gs� nyugalomra, sz�v�t a vars�i Szent Kereszt templom egy oszlop�ban �rzik.

M�vei

Chopin zongoramuzsik�ja egyed�l�ll�an �tv�zi k�l�nleges ritmus�rz�k�t (k�l�n�sen a rubato �s a kromatikus hajl�t�sok haszn�lat�t) valamint Johann Sebastian Bach st�lus�t, tov�bb� a maga alkotta zongora-technik�t. Ezen elegy k�l�n�sen t�r�keny mel�di�t �s harm�ni�t alkot, amelyet massz�v �s �rdekes �sszhangzat t�maszt al�. A zeneszalonokkal megismertette az �r John Field �ltal kital�lt nokt�rn egy magasabb szintre emelt v�ltozat�t, valamint olyan n�pszer� t�nczen�ket, mint a lengyel mazurka vagy a b�csi kering�. Chopin szerzett el�sz�r ballad�kat, �s �n�ll� darabk�nt scherz�kat. A Bach-f�le prel�d�k tov�bbfejleszt�se is Chopinnek k�sz�nhet�.

Chopin t�bb dallama k�zismertt� v�lt, egyedi �s k�nnyen megjegyezhet� mel�di�j�nak k�sz�nhet�en. Ilyen p�ld�ul a Forradalmi et�d (Op. 10 No. 12) a Perc kering�, �s Halottas menet szon�ta (Op. 35). Chopin t�bb m�s dallama, �gy pl. a Fantaisie-Impromptu (Op. 66) lass� r�sze, lett n�pszer� dalok mint�ja. E darabok intenz�v kromatik�n �s kora oper�it (Rossini, Donizetti �s k�l�n�sen Bellini m�veit) jellemz� dallam�veken nyugszanak. Chopin a zongor�j�val az emberi �nekhangot kelti �letre.

Chopin st�lusa �s tehets�ge sokakra volt hat�ssal. Robert Schumann nagy rajong�ja volt, (b�r az elismer�s nem volt k�lcs�n�s); dallamokat vett �t t�le �s Karnev�l szvitj�nek egy t�tel�t is Chopinr�l nevezte el. Liszt Ferenc, akivel t�bbsz�r tartottak k�z�s koncertet, sz�mos Chopin-darabot dolgozott �t sz�l� zongor�ra.

Chopin szil�rd elk�pzel�ssel b�rt a m�vei el�ad�sm�dj�t illet�en, de ez sokszor ellent�tes m�r mai el�ad�i gyakorlattal. Legjobb felv�teleket Koczalski, Friedman, Alfred Cortot, Arthur Rubinstein, Malcuzinsky, Byron Janis, Magaloff, Maurizio Pollini �s Zimmerman k�sz�tette.

Chopin koncerttermekben is fell�pett, de leggyakrabban bar�tainak j�tszott a szalonokban. Csak �lete v�ge fel� h�z�dott vissza a nyilv�nos fell�p�sekt�l.

T�bb zongoradarabja mag�ban hordozza a saj�tos technik�j�t is; prel�dei (Op. 28) �s et�dei (Op. 10 �s 25) gyorsan m�rt�kad�v� lettek. Sokakat inspir�ltak, �gy Liszt Tranzcendent�lis et�d�k �s Schumann Szimfonikus et�d�k szerzem�nyeit.

Chopin �s a romantika

Chopin a romantika mozgalm�t k�z�nnyel, s�t tal�n viszolyogva tekintette, �s ritk�n hozta mag�t kapcsolatba vele. M�g �gy is, napjainkban Chopin �letm�v�t a romantikus st�lus mintak�p�nek tekintik. Azonban a zen�je a v�ltn�l kevesebb jel�t hordozza a romantik�nak. M�g a zen�je kiropbba� �rzelmekkel teli, minden m�v� klasszikusan tiszta �s megfontolt, egy kis romantikus exhibicionizmussal. Lobog� l�nggal �g� kort�rs�t�l, Liszt Ferenct�l elt�r�en Chopin a k�z�lett�l visszavonult.

Kiv�tel n�lk�l, minden m�v�ben jelen van a zongora - ak�r sz�l�ban ak�r k�s�rettel. M�vei t�bbs�ge sz�l� zongor�ra �rt, kevesebb a k�s�rt (m�sodik zongora, heged�, csell�, �nekhang vagy zenekar k�zrem�k�d�s�t ig�nyl�) darab.

M�vei

Chopin zeneszerz�i term�se f�leg sz�l� zongor�ra �rt darab. Nagyobb ar�ny� m�vei, a ballad�k, scherz�k, a barcarolle �s a szon�t�k szil�rd helyet foglalnak el a reperto�rban, �gy mint a r�videbb m�vek: impromptuk, mazurk�k, nokt�rn�k, kering�k �s polon�zek.

K�t fontos gy�jtem�nyes m�ve a 24 prel�d (Op. 28), amely laz�n kapcsol�dik Bach Wohltemperiertes Klavier-j�hoz, �s az Et�d�k, amely a zongorist�k alapm�v�nek tekinthet�.

K�t zongoraversenye (Op. 11 �s 21) ma is gyakran j�tszott mesterm�. Ezeken k�v�l lengyel sz�vegre t�bb dalt is �rt, valamint zongoratri�t �s szon�t�t csell�ra �s zongor�ra.

• 58 mazurka
• 19 kering�
• 17 polon�z
• 21 nokt�rn
• 4 ballada
• 4 scherzo
• 2 fant�zia
• 26 prel�d
• 27 et�d
• 4 impromptu
• 3 �cossaise
• 2 bourr�e
• 1 boler�
• 1 f�ga
• 3 szon�ta sz�l� zongor�ra
• 2 zongoraverseny
• 1 szon�ta zongor�ra �s csell�ra
• 2 egy�b darab zongor�ra �s csell�ra
• 1 tri� zongor�ra, heged�re �s csell�ra
• 20 szerzem�ny �nekhangra �s zongor�ra