Bakfark (Greff) B�lint (Valentin)
Zeneszerz�

A sz�sz sz�rmaz�s� erd�lyi muzsikus volt az els� magyar el�ad�m�v�sz �s zeneszerz�, aki a renesz�nsz korban Eur�p�t j�rva m�veivel h�rt adott az akkor t�r�k uralom alatt s�nyl�d� Magyarorsz�gr�l. Virtu�z lantj�t�k�val elb�v�lte k�z�ns�g�t, m�v�szet�r�l k�ltem�nyek is megeml�keztek. M�veit a kor szok�sa szerint kort�rs muzsikusok is �tvett�k, felhaszn�lt�k. Lengyelorsz�gban a „Bakfark ut�n ny�l a lanthoz” mond�s m�ig azt az embert jel�li, aki tehets�g vagy szak�rtelem n�lk�l l�t hozz� valamihez.

Brass�ban sz�letett, feltehet�leg 1526 �s 1530 k�z�tt. T�z �ves kor�ban ker�lt Szapolyai J�nos udvar�ba, ahol lantj�t�kot tanult. Mivel k�s�bbi m�vei olasz hat�st is mutatnak, elk�pzelhet�, hogy az abban az id�ben az udvarban m�k�d� Matthias Marigliano is tan�ra volt, aki kor�bban X. Le� p�pa mag�nzen�szeinek egyikek�nt dolgozott. Az 1540-es �vek v�g�n Bakfark, miut�n Szapolyai �zvegy�nek, Izabell�nak szolg�lat�b�l t�vozott, P�rizsba utazott, hogy munk�t keressen, de a kir�lyi lantos poz�ci�j�t addigra bet�lt�tt�k, �gy tov�bb kellett mennie. 1549-ben lett II. Zsigmond �gost lengyel kir�ly lantosa, akit kisebb megszak�t�sokkal tizenh�t �vig, azaz 1566-ig szolg�lt, �s legf�bb p�rtfog�j�val, a porosz Brandenburgi Albert herceggel is itt tal�lkozott. 1550-ben Krakk�ban megh�zasodott, feles�ge Katarina Narbutovna, egy litv�n sz�rmaz�s� �zvegy lett. 1550 �sz�n l�togatott el�sz�r Albert herceg udvar�ba, K�nigsbergbe.

Tov�bbi utaz�sainak els�dleges c�lja val�sz�n�leg az volt, hogy m�veinek kiad�t tal�ljon, ez�rt l�togatott el Danzigba, Wittenbergbe �s Augsburgba. Sikert azonban csak Lyonban �rt el, ahol Tournon gr�f t�mogat�s�val – akit k�zben �rseki rangra emeltek – 1553-ban megjelent els� �n�ll� publik�ci�ja. A lengyel kir�ly wilnai udvar�hoz azonban annak ellen�re is h�s�ges maradt, hogy – n�vekv� h�rnev�nek k�sz�nhet�en – �tk�zben t�bb uralkod� is helyet aj�nlott neki. �szak-It�li�n kereszt�l t�rt vissza K�nigsbergbe, majd onnan 1554-ben Lengyelorsz�gba. II. Zsigmond �gostnak aj�nlotta m�veinek m�sodik �n�ll� gy�jtem�ny�t, amelyet saj�t k�lts�g�n, Krakk�ban adatott ki. Az udvart 1566-ban rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt hagyta el: nem tudjuk, pontosan mi t�rt�nhetett, de Bakfark alig tudott elmenek�lni a kir�ly haragja el�l, amikor a lengyel sereg katon�i �tkutatt�k a h�z�t, �s megsemmis�tett�k minden ing�s�g�t.

Ezut�n r�vid ideig B�csben �lt, ahol h�rom �vig szolg�lta II. Miksa cs�sz�rt �s magyar kir�lyt. 1568-ban t�rt haza Erd�lybe, majd 1571-ben Olaszorsz�gba, Padov�ba k�lt�z�tt. 1576. augusztus 8-�n halt meg a v�rosban d�l� pestisj�rv�nyban. Mivel a korban a pestis �ldozatainak minden tulajdon�t el�gett�k, hogy megakad�lyozz�k a j�rv�ny tov�bbterjed�s�t, Bakfark �sszes k�zirata megsemmis�lt.

Ez az oka annak, hogy fennmaradt m�vei nagyr�szt lengyelorsz�gi �veib�l sz�rmaznak, de n�h�ny darabj�t megtal�lhatjuk k�l�nb�z� olasz lanttabulat�r�k k�ziratos k�nyveiben is. K�t publik�lt lantk�nyve ma is fellelhet�: az 1553-as lyoni c�moldal�n a Bakfark csal�d c�mere, valamint a mec�n�s lyoni �rsek �s a zeneszerz� portr�ja l�that�, az 1565-�s krakk�i lantk�nyv k�l�nlegess�ge pedig egy olyan kett�sfog�s bemutat�sa, amely a korban m�shol nem volt haszn�latos. Lantkompoz�ci�inak �s lant�tiratainak sz�nvonalas kidolgoz�sa �s ig�nyess�ge tan�r�t is dics�ri, �s igazolja Bakfark magas fok� hangszerj�t�kosi �s �ltal�nos zenei k�pzetts�g�t, t�j�kozotts�g�t a kor zenei �let�ben. Megismerte az it�liai lantzen�t �s lanttechnik�t, valamint a n�metalf�ldi vok�lpolif�ni�t. M�veit ritk�n nyomt�k �jra, val�sz�n�leg az�rt, mert technikai neh�zs�g�k nagyon sok�ig egyed�l szerz�j�k�n nem fogott ki. T�z sz�l� lantra �rt fant�zia, h�t madrig�l, nyolc chanson �s tizenn�gy motetta maradt fenn t�le; lant�tiratokat k�sz�tett m�s szerz�k – Clemens non Papa, Josquin Desprez, Nicolas Gombert, Orlando di Lasso – t�bbsz�lam� m�veib�l is.