Palestrina, Giovanni Pierluigi da
Zeneszerz�

A renesz�nsz kort kiteljes�t� egyik legnagyobb olasz zeneszerz�. Valamikor 1525. febru�r 3. �s 1526. febru�r 2. k�z�tt sz�letett a R�m�t�l mintegy 40 km-re fekv� Palestrin�ban. Eg�sz �let�t sz�l�v�ros�ban �s R�m�ban t�lt�tte: tanul��veiben a S. Maria Maggiore fi�k�rus�ban �nekelt. El�sz�r a palestrinai f�templom orgonist�jak�nt �s karnagyak�nt alkalmazt�k, majd a r�mai Szt. P�ter-bazilik�hoz tartoz� Capella Giulia zenemestere volt.

1554-ben els� nyomtat�sban megjelent m�v�t, a 4-5 sz�lam� mis�k els� k�nyv�t III. Gyula p�p�nak aj�nlotta, aki felismerte zsenij�t, �s elrendelte Palestrina p�pai k�rusba (Capella Sixtina) val� felv�tel�t annak ellen�re, hogy nem volt pap �s n�s volt. A k�vetkez� �vben a later�ni S. Giovanni-templom karnagy�v� nevezt�k ki, majd R�ma harmadik f�templom�ban, a S. Maria Maggior�ban volt karnagy. K�s�bb a Collegium Romanumban �s az Ippolito d’Este kardin�lis udvar�ban szolg�lt, v�g�l 1571-t�l hal�l�ig, 1594. febru�r 2-ig �jra a Szt. P�ter-bazilik�ban m�k�d�tt.

Amikor a tridenti zsinat (1545-63) a mise zen�j�vel foglalkozott, �s felmer�lt a figur�lis zene kiz�r�s�nak sz�ks�gess�ge, Palestrina m�veinek m�lt�s�gteljes, a sz�veg szavait k�vet� st�lusa d�nt� szerepet j�tszott a k�rd�s kedvez� meg�t�l�s�ben. 1555-ben Missa Papae Marcelli c. mis�j�nek meg�r�s�val az egyh�zi zene hivatalosan elismert mintak�p�v� v�lt, s kinevezt�k a p�pai k�rus zeneszerz�j�v� is. St�lus�nak nemes egyszer�s�ge, kompoz�ci�s t�k�lye iskol�t teremtett, amelyet Palestrina-st�lus n�ven ma is tan�tanak. 1605-ben Claudio Monteverdi fiv�re, Giulio Cesare Palestrina  �s kort�rsainak m�v�szet�t prima prattica n�vvel illette. Ennek f� saj�toss�gai az �nekl� dallamoss�g, az egyszer� h�rmashangzatokra �p�l�, vil�gos harm�niavil�g �s a term�szetes sz�lamvezet�s. A gregori�n megreform�l�s�ban v�llalt szerepe vitatott, �jabb kutat�sok szerint Palestrin�nak nem volt r�sze az 1614-es Medici-kiad�s l�trej�tt�ben.

12 misek�nyve, motett�sk�nyvei, valamint n�h�ny vall�sos �s vil�gi madrig�lja, offert�riumai, lit�ni�i, lament�ci�i �s himnuszai az a capella k�rusirodalom cs�cspontj�t k�pezik.