Debussy, Claude-Achilles
Zeneszerz�

�

Sain-Germain-en-Laye-ben sz�letett 1862. augusztus 22-�n. Apja porcel�nkeresked� volt. Zenei tehets�g�re Verlaine any�sa h�vta fel a csal�d figyelm�t. 1873-ban lett a p�rizsi Conservatoire n�vend�ke, 1884-ben elnyerte a R�mai d�jat A t�kozl� fi� c�m� kant�t�j�val. A nyolcvanas �vek elej�n kapcsolatba ker�lt Nagyezsda Meck asszonnyal, Csajkovszkij legend�s h�r� p�rtfog�n�j�vel, akinek gyermekeit tan�totta. Meck asszony vitte mag�val Sv�jcba, Olaszorsz�gba �s Moszkv�ba. 1887-ben v�gleg P�rizsban telepedett le, kiz�r�lag a kompon�l�snak szentelte �let�t. Ugyanebben az �vben B�csben megismerkedett Brahmssal, �s Londonban is j�rt, a k�vetkez� �vekben Bayreuthban Wagner m�veit hallotta. Az 1889-es p�rizsi vil�gki�ll�t�son m�ly hat�st gyakorolt r� a j�vai gamel�n zene. 1908-ban ism�t Londonban j�rt, 1910-ben B�csben �s Budapesten j�tszotta m�veit. A sz�zad els� �veit�l kezdve mint �r� is m�k�d�tt. P�rizsban halt meg 1918. m�rcius 25-�n.

�letm�ve �j sz�nt hozott a muzsik�nak csaknem valamennyi m�faj�ba. Az irodalmi �s k�pz�m�v�szeti inspir�ci� mellett az � zen�j�ben k�l�n�s jelent�s�get kap a pillanat fut� benyom�sa, egy napszak, egy illat megannyi gondolatt�rs�t�sa. Mindehhez Debussy maga hozta l�tre saj�ts�gos eszk�zeit: rendk�v�l finom hat�sokra �p�t�, meglep� hangz�sait, keleties-mod�lis harm�niavil�g�t, �rz�keny �s differenci�lt ritmik�j�t, dallamainak karcs�n �vel�, b�jos �s finom vonal�t.