Strauss, Ifj. Johann
Zeneszerz�

1825. okt�ber 25-�n sz�letett B�csben, �desapja, id. Johann Strauss n�pszer�s�g�t meghaladva a legh�resebb kering�szerz�v� �s B�cs �nnepelt zen�sz�v� v�lt. Apja akarata ellen�re d�nt�tt �gy, hogy muzsikus lesz. A gimn�ziumot 1836-40-ig v�gezte. Zeneelm�letet Hofmant�l �s Drechslert�l tanult, zeneszerz�sben atyja m�veit tekintette mint�nak.

1844-ben �n�ll� zenekart alap�tott (15 taggal) walzerei el�ad�s�ra, kezdett�l fogva nagy sikerrel. Apja 1849-es hal�la ut�n az � zenekar�t egyes�tette saj�tj�val. 1851-t�l Eur�pa-szerte hangversenyk�rutakat szervezett, 1872-ben „walzerkir�lyk�nt” Amerik�ban is vend�gszerepelt. 1863-70 k�z�tt a b�csi udvari b�lokat vezette �s karmesteri min�s�gben is jelen volt ezeken a rendezv�nyeken. Zenekar�t �ccseinek, Josephnek �s Eduardnak adta �t, maga pedig operettek kompon�l�s�ba kezdett. Tev�kenys�g�t Brahms, Wagner �s B�low is elismert�k. 1899. j�nius 3-�n halt meg B�csben.

Kering�i magukban hordoznak egy jellegzetesen osztr�k n�pzenei, n�pt�nc-szer� von�st. Legh�resebb m�vei k�z� tartozik mindenek el�tt az An der sch�nen blauen Donau, 1867 (op. 314),  aKaiser-Walzer, 1889 (op. 437),  a Wiener Blut, 1873 (op. 354), a Tritsch-Tratsch-Polka, 1858 (op. 214). K�t legfontosabb operettje a Fledermaus (Denev�r, 1874) �s a Zigeunerbaron (Cig�nyb�r�, 1885), amely ut�bbi J�kai novell�ja nyom�n �r�dott. Sz�npadi darabjaiban is t�bbnyire a kering� domin�l, s ezzel Strausst az �n. „t�ncoperett” megteremt�j�nek tekinthetj�k.