Liszt Ferenc
Zeneszerz�, zongoram�v�sz

�

A nyugat-magyarorsz�gi Doborj�nban (Raiding) sz�letett 1811. okt�ber 22-�n. Apja, Liszt �d�m, az Esterh�zy-uradalom gazdatisztje kor�n felismerte a gyermek kiv�teles zenei tehets�g�t, �s minden lehet�s�get megragadott kibontakoztat�s�ra. Liszt kilenc �ves kor�ban m�r nyilv�noss�g el�tt zongor�zott Sopronban �s Pozsonyban, majd hamarosan m�p�rtol�k v�llalt�k k�lf�ldi tan�ttat�s�t. 1822-ben B�csben mutatkozott be, ahol Beethoven is felfigyelt r�. B�csben Czernyt�l �s Salierit�l tanult. Itt jelent meg nyomtat�sban els� m�ve, vari�ci�i ugyanarra a Diabelli-t�m�ra, amelyekre Beethoven h�res zongoram�v�t �rta. A k�vetkez� �vben P�rizsban a Conservatoire-ra k�rte felv�tel�t, ezt azonban, k�lf�ldi l�v�n, a Cherubini igazgat�sa alatt m�k�d� nagyh�r� int�zm�nyben megtagadt�k t�le. Zeneelm�letet, ellenpontot mag�n�ton tanult Paer �s Reicha vezet�s�vel, k�zben hangversenyk�r�tra indult. Londoni bemutatkoz�s�t sz�mos �jabb megh�v�s k�vette Franciaorsz�gba, Sv�jcba, �s ism�t Angli�ba. M�sor�n t�bbnyire a n�pszer� oper�kra �rt �br�ndok, csillog� parafr�zisok szerepeltek. K�zben apja elhunyt, �s a tizenhat �ves Lisztnek egyed�l kellett gondoskodnia mag�r�l �s �desanyj�r�l. 1827-ben egy id�re P�rizsban telepedett le, ahol, mint a t�rsas�gi �let �nnepelt h�se, megismerkedett a szellemi �let kiv�l�s�gaival �s ugyanakkor a forradalom tanaival is. Chopint�l a zongoraj�t�k �rnyalatait tanulta el, Berliozt�l a zenekari nyelvet �s a programzene �j v�vm�nyait. Paganini heged�technik�j�nak brav�ros eszk�zeit a maga zongoraj�t�k�ban hasznos�totta. 1835-39 k�z�tt romantikus szerelm�vel, Marie D’Agoult gr�fn�val Sv�jcot �s Olaszorsz�got j�rta be: ezeknek a fest�i benyom�soknak eml�k�t �rzi V�ndor�vek c�m� zongoraciklusa. A harmincas �vek v�g�n ism�t hangversenyk�rutakra indult, bej�rta eg�sz Eur�p�t, Portug�li�t�l Oroszorsz�gig. Az 1838-as pesti �rv�zkatasztr�fa k�rosultjainak megseg�t�s�re felaj�nlotta B�csben rendezett hangversenyeinek j�vedelm�t. Ugyanilyen b�kez�en j�rult hozz� n�h�ny �vvel k�s�bb a bonni Beethoven-eml�km� l�trehoz�s�hoz. Az oroszorsz�gi hangversenyk�rutak sor�n megismerkedett a meg�jult orosz zene alkot�inak m�v�szet�vel �s az �j szerelmet jelent� Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegn�vel. A negyvenes �vek elej�n Weimarban az udvari sz�nh�z karmestere lett. Mint tev�keny �s az �j�rt lelkesed�, vezet� posztot bet�lt� muzsikusnak, nemegyszer ny�lt alkalma az �g�retes tehets�gek felkarol�s�ra, �szt�nz� p�rtfog�s�ra. Bemutatta t�bbek k�z�tt Wagner h�rom korai oper�j�t (Lohengrin, Tannh�user, Bolyg� hollandi) �s Berlioz Benvenuto Cellini-j�t. K�zben Eur�pa minden r�sz�b�l zar�ndokoltak hozz� a zongoram�v�sz-jel�ltek, hogy tan�tsa �ket.

Liszt �lete utols� �vtizedeit Weimar, R�ma �s Budapest k�z�tt osztotta meg. 1875 m�rcius�ban Budapesten kinevezt�k a Zeneakad�mia eln�k�v�. K�szs�ggel seg�tette a magyar zenekult�ra �j k�zpontj�nak fejl�d�s�t, �s sz�vesen v�llalta, hogy az �v n�h�ny h�napj�ban itt tan�tson.

� maga tulajdonk�ppen m�r a weimari leteleped�s �ta visszavonult a koncertez�st�l, b�r alkalmilag olykor m�g p�diumra l�pett. �letc�lj�t azonban v�g�rv�nyesen a zeneszerz�sben l�tta. A weimari �vek alkot�i term�se jelent�s m�rt�kben elt�r az egykori vil�gj�r� zongoravirtu�z m�veinek st�lus�t�l. A tetszet�s csillog�s �s �rd�ng�s technika elt�nt ezekb�l a kompoz�ci�kb�l, hogy helyet adjon az �jat keres� – harm�niai szempontb�l egyre mer�szebb, formai szempontb�l egyre egyszer�bb, mondanival�j�t tekintve egyre m�lyebb – alkot�soknak. Az egy t�m�ra �p�lt zongoraversenyek, a h-moll szon�ta monument�lis t�mbje, a Hal�lt�nc-v�ltozatok keser� hangja, a Faust-szimf�nia dr�mai v�zi�ja egy-egy �llom�s e fejl�d�s �tj�n. A k�sei zongoram�vek: az utols� Elfelejtett kering�k, a v�gtelen mag�ny ihlet�b�l sz�letett vad �s nyers Cs�rd�sok pedig egyre meredekebben �velnek e muzsika k�sei �r�k�se �s folytat�ja, Bart�k fel�. Az a Liszt, aki 75 �ves kor�ban, �1886-ban Bayreuthban elhunyt, val�ban k�zvetlen el�de volt Bart�knak.