Brahms, Johannes Zeneszerz
Hamburgban szletett 1833. mjus 7-n. Brahms mint csodagyermek mr igen korn feltnt zongoramvszi kpessgeivel, majd Marxsen irnytsval zeneszerzst is tanult. Apja kocsmai zensz, majd a vrosi zenekar nagybgse volt. A csald anyagi helyzete azonban igen szks volt, ezrt Brahms klnfle matrzkocsmkban zongorzott. letben dnt vltozst jelentett a magyar hegedvirtuz, Remnyi Ede, akinek 1853-ban zongoraksrje lett. Msik jtevje ugyancsak vilghr magyar hegedmvsz volt, Joachim Jzsef, akinek rvn Liszttel s Schumann-nal kerlt kapcsolatba. Els mveit Schumann-nak mutatta meg, aki a Neue Zeitschrift fr Musik hasbjain lelkes cikket rt a fiatal zeneszerzrl „Neue Bahnen” (j utak) cmmel. rthet, milyen nagy megrzkdtatst jelentett Brahms szmra Schumann hamarosan bekvetkez halla (1854-ben az kedvrt kltztt Dsseldorfba!). Egy letre szl mly bartsg fzte a zeneklt felesghez, Clara Wieck-hez is. 1857—59 kztt Detmoldban udvari muzsikusknt mkdtt, majd 1862-tl 1897. prilis 3-n bekvetkezett hallig Bcs lett az otthona. Itt klnfle trsadalmi tisztsgeket viselt rszben a Singakademie, rszben a Gesellschaft der Musikfreunde keretben, elssorban azonban komponlt, amit a Simrock kiadcggel kttt elnys szerzdse — teljes anyagi fggetlensg biztostsval — tett lehetv szmra.
A maga idejben — Liszt, Wagner forradalmi jelentsg jtsai mellett — Brahms nem szmtott halad mvsznek. Mg msok a „jv zenjt” rtk, tudatosan fordult a nmet barokk zene hagyomnyai fel, s a hangszerels legnagyszerbb vvmnyainak korban szndkosan archaizlt zenekari szlamainak orgonaszer, slyos, olykor nehzkes felraksval. Ugyanakkor rendelkezett a harmniknak s dallamfordulatoknak azzal a szn- s fnyhatsval, azzal az rzkenysgvel is, amely szinte mr utdainak, az impresszionistknak sajtja. Napjainkban taln soha nem ltott npszersget rt el Brahms zenje; szimfnii s versenymvei ppoly lland msorszmai a hangversenyeknek, mint kamaramuzsikja, zongoramvei s megkap szpsg dalai. |