A csod�latos mandarin Bart�k B�la op. 19-es balettzen�je, amit a szerz� csak „egyfelvon�sos pantomimnak” nevezett (Sz 73, BB 82).

Bart�k 1917-ben egy foly�iratban bukkant r� Lengyel Menyh�rt t�rt�net�re (amely eredetileg a Gyagilev-balett sz�m�ra k�sz�lt 1912-ben), �s az ezt k�vet� �vben �rta meg balettj�t.

Egy 1919-es besz�lget�sben a Csod�latos mandarin �ltala "csod�latosan sz�pnek" titul�lt cselekm�ny�t Bart�k k�vetkez�k�ppen fogalmazza meg: „Egy apacstany�n h�rom apacs k�nyszer�t egy fiatal le�nyt, hogy cs�b�tson fel f�rfiakat mag�hoz, akiket �k azt�n kirabolnak. Az els� egy szeg�ny leg�ny, a m�sodik sem k�l�nb, de a harmadik egy gazdag k�nai. A fog�s j�, a le�ny t�nccal mulattatja, �s a mandarinban fel�bred a v�gy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a le�ny irt�zik t�le. Az apacsok megt�madj�k, kifosztj�k, a dunyh�ba fojtj�k, karddal sz�rj�k kereszt�l, majd felakasztj�k, mindhi�ba, a mandarinnal nem b�rnak, szerelmes �s v�gyakoz� szemekkel n�z a le�nyra. Az asszonyi invenci� seg�t, a le�ny eleget tesz a mandarin k�v�ns�g�nak, mire az holtan, �lettelen�l ter�l el.” Bart�k sz�m�ra nem a nyersen realista t�rt�net volt fontos, hanem a benne rejl� hum�num: a nagyv�rosi l�t, a mindennapi �let �ltal elnyomott emberi l�lek szenved�se, s e szenved�s megv�lt�sa, mely csak a szerelemben lehets�ges.

Az t�rt�net elolvas�s�hoz k�pest n�h�ny h�napon bel�l a kompoz�ci� egyes r�szletei k�szen �lltak. A t�nyleges kompon�l�st csak 1918 �sz�n kezdte meg Bart�k, s b�r 1919 m�jus�ra befejezi a m�vet, a hangszerel�ssel csak 1924-re v�gez.

A m�vet 1926-ban, K�lnben mutatt�k be eml�kezetes botr�ny mellett. A hat�s�g �s k�zv�lem�ny felh�borodott tiltakoz�sa k�vette az „erk�lcstelen” darab ellen. Ezt az idegenked�st a sz�vegk�nyv akkort�jt szokatlanul kem�ny sz�kimond�sa �pp�gy kiv�lthatta, mint a zene ezzel adekv�t keser�s�ge, �less�ge. K�ln f�polg�rmestere, Konrad Adenauer am�gy feltehet�leg nem a k�l�n�s harsona�ll�sok, hanem az orgazmus ny�lt sz�ni bemutat�sa miatt tiltotta be a premiert k�vet� el�ad�sokat. Magyarorsz�gi bemutat�j�ra csak 1945-ben, Bart�k hal�la ut�n ker�lt sor.

A sors ir�ni�ja, hogy a Mandarin Bart�k egyik legkedvesebb m�ve volt, �s m�s m�veit h�tt�rbe szor�tva szorgalmazta el�ad�s�t.

A t�ncj�t�kb�l Bart�k zenekari szvitet k�sz�tett, ennek zen�je a t�rt�n�st csak a hajsz�ig k�veti nyomon. A szvitet 1928-ban a Budapesti Filharmonikusok mutatt�k be.

Ebben a m�ben a ton�lis k�t�tts�gek al�l felszabad�tott disszonancia teljes m�rt�kben a kifejez�s szolg�lat�ban �ll. Van benne sok hangszerel�si �jdons�g is:

• A f�v�s hangszerek glissandoi
• Az �t�hangszerek el�t�rbe l�p�se
• ill. a von�skar vadul ritmikus, pulz�l� kezel�se.