Az opera
Az opera olasz eredet sz, dalmt jelent (msknt: dramma per musica). Voklis-hangszeres drmai sznpadi mfaj, melyben a szerepeket neklik. Az opera hrom-ngy, ritkbban egyfelvonsos, tbbnyire nyitnnyal kezddik.
Kialakulsa
A 16. szzad ismert mfaja, a hangszerksrettel elltott egyszlam nek, a monodia egyre bvlt rvidebb drmai jelenetekkel (intermezzo), mg a szzad vgre ltrejtt az els mai elemeket is magban foglal operaelads. A kzpkori Firenzben a 17. szzad legelejn, mint hangszerekkel ksrt nekbeszd volt ismert. A szzad elejn a velencei opera virgzott, megkezddtt a recitativo s az ria sztvlsa, mely vgl a npolyi operban klnlt el egymstl teljesen. A 18. szzad sorn az olasz vgopera s a vidm s komoly jeleneteket felvonultat gynevezett semiseria letkpesebbnek bizonyult a komoly opernl, erre j pldt jelentenek Mozart mvei. A 19. szzadban ugyan az olasz opera egyeduralma teljes, de kialakulnak a nemzeti operk is. Franciaorszgban idkzben a nagyopera lte virgkort, mg Nmetorszg a 19. szzadban valsgos opera-nagyhatalomm ntte ki magt, gy pldul Richard Wagner nevhez fzdik a drmai kifejezs erstse is.
A magyar opera
A magyar operars gykerei a 18. szzad kzepre nylnak vissza. A 19. szzadban Erdly volt az nekes sznmvek blcsje, klnsen Ruzitska Jzsef ksrletei rvn. Ksbb Pest, s Erkel Ferenc vette t a kezdemnyezst: nem csak a magyar nyelvi kzeg, de magyar trtnelmi esemnyek feldolgozsa is segtette a nemzeti opera kialakulst. Erkel Ferencen tl Doppler Ferenc s Mosonyi Mihly szmtanak mg a magyar opera megteremtinek. A nemzetkzi operaletben legismertebbnek Goldmark Kroly szmt, aki Sba kirlynje s Merlin cm operival sznestette a mfajt.
Fajti
- npolyi opera
- francia opera
- vgopera (buffa)
- komoly opera (seria)
- komoly s vidm elemeket tvz semiseria
- szabadt opera
- modern opera
Jelents szerzk
|