Kadosa P�l
Zeneszerz�, zongoram�v�sz

Kadosa P�l 1903. szeptember 6-�n, a ma Szlov�ki�hoz tartoz� L�v�n sz�letett . �desapj�t kor�n elvesz�tve kisiskol�s �veit k�zeli Nagyszombaton t�lt�tte a nagysz�l�kn�l, s itt tette meg els� l�p�seit a zongora mellett is. 1918-ban �desanyja �jra f�rjhez ment, s a csal�dj�val Budapestre k�lt�z� tizen�t �ves fiatalember ez�ttal komolyan belev�gott a zenei st�diumokba: el�bb P�l Ilona zongora�r�it l�togatta szorgalmasan, majd h�rom �vvel k�s�bb a Zeneakad�mi�n m�r a kor legnagyobb hazai muzsikusait�l leste el a zongor�z�s (Sz�kely Arnold, Keleti Lili), a kamarazene (Weiner Le�), �s a zeneszerz�s (Kod�ly Zolt�n) fort�lyait. A „Sturm und Drang”-korszak�t �l� ifj� Kadosa azonban nem �rte be a muzsik�val: festeni �s rajzolni tanult, valamint az irodalmi �let szerepl�ivel is szoros kapcsolatokat �polt. M�g nincs h�sz �ves, amikor I. zongoraszvitj�vel zeneszerz�k�nt is a nyilv�noss�g el� l�pett, a budapesti bemutatkoz�st pedig m�r 1925-ben k�vette k�t opusz�nak berlini bemutat�ja. 1927-t�l a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak legend�s h�r� – s �pp Kadosa sz�let�s�nek �v�ben alap�tott – int�zet�ben, a Fodor Zeneiskol�ban tan�tott zongor�t: az itt t�lt�tt m�sf�l �vtized pedag�giai tapasztalatai majd �vtizedekkel k�s�bb, a Zeneakad�mia tanszakvezet� tan�rak�nt hozz�k meg igazi gy�m�lcs�ket. Kadosa 1928-ban a Modern Magyar Muzsikusok alap�t� tagja, majd 1932-t�l az �j Magyar Zeneegyes�let meghat�roz� alakja. Az egyik legjelent�sebb eur�pai zenem�kiad�, a mainzi Schott ekkoriban m�r tucatn�l is t�bb Kadosa-m�vet tartott a katal�gus�ban, az �g�retes kapcsolatnak azonban a n�ci rezsim hatalomra jut�sa v�get vetett. A viharfelh�k idehaza is gy�lekeztek: Kados�t a h�bor� s�t�t �vei el�bb a tan�t�s lehet�s�g�t�l fosztj�k meg, majd a munkaszolg�lat alatt �t�lt embertelens�gek kis h�j�n �let�t�l is.

Kadosa azonban szerencs�re nem jutott Radn�ti sors�ra, �s a h�bor�t k�vet� �vekben az �j zenei int�zm�nyrendszer egyik legakt�vabb k�zszerepl�j�v� v�lt A M�v�szeti Tan�cs eln�khelyettese (1945�s 1949 k�z�tt), a Magyar Zenem�v�szek Sz�vets�g�nek eln�ks�gi tagja (t�bb �zben eln�ke is), a Szerz�i Jogv�d� Hivatal �s a nemzetk�zi szerz�i jogi test�let zenei bizotts�g�nak (CISAC) eln�ke – s a lista kor�ntsem teljes. M�r 1945-t�l a Zeneakad�mia zongora tanszak�nak tan�ra, k�s�bb vezet�je lett: t�bb �vtizedes tan�ri p�lyafut�sa sor�n olyan vil�gh�r� muzsikusok tan�ra, akiket ma a hazai �s a nemzetk�zi zenei �let �nnepelt kiv�l�s�gaik�nt tartunk sz�mon. Csak n�h�ny n�v k�z�l�k: Jand� Jen�, Kocsis Zolt�n, Kurt�g Gy�rgy, R�nki Gy�rgy, Schiff Andr�s. Mindezek mellett az�rt jutott id� a kottapap�rra is, s b�r Kadosa alig m�sf�l �vtizede m�g a t�megdalok r�v�n m�r az �ltal�nos iskol�kban is jelen volt, az�ta csak elv�tve hallani m�veit. Kadosa nyolc szimf�ni�t �s egy Kamaraszimf�ni�t, n�gy zongora-, k�t heged�- �s sz�mos egy�b versenym�vet, az 1951-ben bemutatott (J�kai novell�ja alapj�n sz�letett) Huszti kaland c. k�tfelvon�sost, valamint sz�mtalan kamara-, zongora- �s k�rusm�vet kompon�lt. 1983. m�rcius 30-�n halt meg Budapesten