Paganini, Niccolo
Zeneszerz�, heged�m�v�sz

A mai �rtelemben vett hangszeres virtuozit�s els�, soha utol nem �rt mestere Genov�ban sz�letett 1782. okt�ber 27-�n. Apja egy haj�st�rsas�g szer�ny r�szv�nyese volt. Mint lelkes zenerajong� �s tehets�ges mandolinj�t�kos, fi�nak � maga adta az els� heged�leck�ket. K�t �wel k�s�bb a San Lorenzo sz�kesegyh�z karnagya, Giacomo Costa folytatta a tan�t�st, �s 1793-ban, kilenc�ves kor�ban Paganini m�r nyilv�noss�g el�tt is fell�pett. Tanulm�nyait Parm�ban, Alessandro Rolla ir�ny�t�sa mellett folytatta tov�bb. 1797-ben indult els� hangversenyk�r�tj�ra, 1801-ben azonban visszavonult a szerepl�st�l, mert beleszeretett egy el�kel� h�lgybe. Az idill 1804-ig tartott, ekkor visszat�rt Genov�ba, ahol komoly munk�ba kezdett: gyakorolt �s kompon�lt. A k�vetkez� �vben Nap�leon h�ga kinevezte piomb�i udvari karmester�v�. 1828-ban mutatkozott be B�csben, k�pr�ztat� sikerrel, majd bej�rta Ausztri�t, Csehorsz�got, Lengyelorsz�got, Bajororsz�got, Poroszorsz�got; 1831-ben P�rizsban vend�gszerepelt �ri�si felt�n�st keltve, innen Londonba vitt �tja, majd Sk�ci�ban �s �rorsz�gban adott hangversenyeket. Visszafel� ism�t meg�llt P�rizsban, ahol Berlioznak megb�z�st adott, �rjon valamit Stradivari-f�le br�cs�ja sz�m�ra: ennek a megb�z�snak eredm�nyek�ppen keletkezett a Harold-szimf�nia (amelyet egy�bk�nt maga Paganini sohasem j�tszott). 1834-ben visszat�rt Olaszorsz�gba: �lete utols� �veiben �lvezhette mindazt a vagyont �s vil�gh�rt, amit mozgalmas p�ly�ja sor�n szerzett. 1840. m�jus 27-�n Nizz�ban hunyt el, �tvenh�t �ves kor�ban .

M�veinek �rt�ke nagyr�szt abb�l fakad, hogy azokat Paganini maga j�tszotta, �s a maga „boszork�nyos”, „s�t�ni” heged�technik�j�ra m�retezte. Ennek az el�ad�sm�dnak igazi var�zsa a le�rt kott�b�l nem k�nnyen elevenedik meg, �s k�z�pszer� heged�s hi�ba is pr�b�lkozik felid�z�s�vel. A hangszeres virtuozit�snak ez a foka m�r t�ln�tt a heged� n�gy h�rj�n �s eszm�nny� magasodott: Schumann, Liszt, Brahms ezt az eszm�nyt k�v�nta a zongora adotts�gainak megfelel�en �tvenni, felismerve Paganini hangszertud�s�ban a m�ly zeneis�g egyik forr�s�t. Paganini sz�l�heged�re �rt Capricci�i val�ban a hangszerj�t�knak olyan brav�ros fok�t k�vetelik meg, mint a maguk kor�ban Scarlatti zongoraszon�t�i — ugyanakkor zenei szempontb�l is m�lt� k�vet�i ezeknek.