A f�b�l faragott kir�lyfi (op. 13, BB 74) c�m� egyfelvon�sos t�ncj�t�k Bart�k B�la m�sodik sz�npadi m�ve, n�h�ny �vvel a K�kszak�ll� herceg v�ra c�m� opera ut�n (miut�n a Lip�tv�rosi Kaszin� operap�ly�zat�nak b�r�l�bizotts�ga 1911-ben j�tszhatatlannak �t�lte �s visszautas�totta), az els� vil�gh�bor� idej�n (1914—1916-ban) k�sz�lt. Bemutat�j�t 1917-ben a Budapesti Operah�zban Egisto Tango vez�nyelte, B�nffy Mikl�s d�szleteivel �s Bal�zs B�la rendez�s�ben.

Ez a m� t�ncj�t�k, �s — ak�rcsak az opera — Bal�zs B�la sz�veg�re k�sz�lt. A f�b�l faragott kir�lyfi m�g 1912-ben jelent meg a Nyugatban, �s az �r� visszaeml�kez�se szerint az �j sz�vegk�nyv elk�sz�t�s�re maga Bart�k k�rte. A zeneszerz� mindenesetre 1914 �prilis�ban kezdte a t�ncj�t�kot kompon�lni.

T�rt�net

A reggeli naps�t�sben a Kir�lykisasszony l�pdel ki v�r�b�l �s gondtalanul j�tszadozik az erd� sz�l�n. A szomsz�d v�rb�l a Kir�lyfi j�n el�, vil�gl�t�s c�lj�b�l. A T�nd�r visszaparancsolja a Kir�lykisasszonyt �s �gy megakad�lyozza a k�t m�sik szerepl� tal�lkoz�s�t. �m a Kir�lyfi az ablakon �t megpillantja a le�nyt �s szerelmes lesz bel�. Ez adja a m� alapkonfliktus�t.

A T�nd�r parancs�ra a fell�zad� term�szet nem engedi, hogy a Kir�lyfi a Kir�lykisasszonyhoz jusson. �m a Kir�lyfi szerencs�sen jut �t az �ntudatra �bred� erd� �s a medr�b�l kil�p� patak k�pezte akad�lyon �s �jb�l tal�lkozhat a le�nnyal. B�bot k�sz�t, amellyel kicsalogatja a Kir�lykisasszonyt v�r�b�l.

�m a Kir�lykisasszony az igazi Kir�lyfit figyelemre se m�ltatja, hanem ink�bb a T�nd�r �ltal megeleven�tett b�bbal t�ncol. A b�natos Kir�lyfi a term�szetben nyer vigasztal�st. A T�nd�r vir�gpal�stot, vir�gkoron�t ad r�. Az erd� kir�lyak�nt visszat�r� ifj�t a Kir�lykisasszony most sz�vesen fogadn�, ann�l is ink�bb, minthogy a f�b�l faragott kir�lyfi egyre neh�zkesebben mozog, v�g�l �jb�l �lettelen fadarabb� v�lik.

�m az igazi Kir�lyfi elfordul a Kir�lykisasszonyt�l, akinek ezut�n az erd� is �tj�t �llja. A Kir�lykisasszony pedig nem k�pes �thatolni a f�k s�r�j�n. K�ts�gbees�s �s sz�gyen vegy�l �rz�seiben; eldobja kir�lyi �kess�geit �s lev�gja haj�t. A Kir�lyfi ekkor mag�hoz vonja �s egy�tt elindulnak, mik�zben k�r�l�tt�k elcsendesedik a term�szet.

Zene

A muzsika hangj�n el�rad a magyar n�pdal tisztas�ga �s �des�ge, de felismerhetj�k benne a szenved�lynek azt a vallom�sos-szem�lyes t�nus�t is, amely m�r a K�kszak�ll� zen�j�ben megsz�lalt.

Bart�k zen�je h�rom f� szakaszra tagolja ezt a t�rt�netet. Err�l maga a szerz� �gy nyilatkozott: "Az els� r�sz a kir�lykisasszony �s a fab�b t�nc�nak befejez�s�ig terjed. A m�sodik, amely az els�n�l j�val nyugodtabb, tipikusan k�z�pt�tel jelleg�, �s a fab�b �jra val� megjelen�s�ig tart. A harmadik r�sz tulajdonk�ppen megism�tl�se az els�nek, de az els� r�sz tagoz�d�s�nak ford�tott sorrendj�vel, amit a sz�veg term�szetszer�leg megk�vetel."

A n�pzene egy�rtelm�en vil�gos k�rvonalaival rajzolja meg Bart�k a t�ncj�t�k szerepl�it, a term�szetet pedig megkap� k�lt�szettel �br�zolja.

Wagnerre visszautal� romantikus term�szet- �s l�lekzen�k, a korabeli k�z�p-eur�pai komponist�kra oly jellemz� groteszk �s ironikus hangv�tel (fab�b), m�sfel�l a mesei hang megalapoz�s�t szolg�l� n�pdalszer� mel�di�k (patakt�nc, botfarag�s) az 1900-as �vek elejei "nemzeti szecesszi�s" st�lusra val� utal�s.

Szvitek

Bart�k a hangversenyszer� el�ad�sok sz�m�ra ut�bb egy Szvitet, illetve egy Kis szvitet �ll�tott �ssze az egyfelvon�sos t�ncj�t�k zen�j�b�l.

A t�ncj�t�k zen�j�b�l k�sz�lt zenekari szvit 1931-ben hangzott fel el�sz�r Budapesten.