Bart�k B�la
Zeneszerz�, zongoram�v�sz

Magyar zeneszerz�, n�pzenekutat� �s zongoram�v�sz. 1881. m�rcius 25-�n sz�letett Nagyszentmikl�son (jelenleg Sinnicolau Mare, Rom�nia). Sz�lei, Bart�k B�la iskolaigazgat� �s Voit Paula tan�t�n� zeneszeret� emberek �s amat�r muzsikusok voltak. A gyermek Bart�k zenei tehets�ge hamar megmutatkozott: n�gy �vesen m�r mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongor�n. �t �ves kor�ban �desanyj�t�l kezdett zongor�zni tanulni, k�t �v m�lva meg�llap�tott�k, hogy abszol�t hall�sa van. Kilenc-t�z�vesen kezdett kompon�lni; els� nyilv�nos fell�p�s�re Nagysz�ll�s�n ker�lt sor 1892-ben, ahol saj�t szerzem�ny�t (A Duna foly�sa) j�tszotta.

1894-ben az id�k�zben meg�zvegy�lt Voit Paula k�t gyermek�vel, B�l�val �s a n�la n�gy �vvel fiatalabb Elz�val Pozsonyba k�lt�z�tt. Bart�k itt Erkel L�szl�n�l, majd Anton Hyrtln�l folytatta zenei tanulm�nyait. Ebben az id�ben sz�mos kamaram�vet kompon�lt, amelyeken els�sorban Brahms �s Schumann zen�j�nek hat�sa �rezhet�. 1899-ben a b�csi �s a budapesti Zeneakad�mi�ra egyar�nt felv�telt nyert. Bart�k a budapesti int�zm�nyt v�lasztotta, ahol ugyanazokt�l a tan�rokt�l tanult, mint nem sokkal kor�bban Dohn�nyi Ern�: Thom�n Istv�nt�l (zongora) �s Hans Koesslert�l (zeneszerz�s). Zongoristak�nt p�r �ven bel�l nagy h�rn�vre tett szert Budapesten �s B�csben, k�s�bb Berlinben is. Zeneszerz�i fejl�d�se szempontj�b�l d�nt� jelent�s�g� volt tal�lkoz�sa Richard Strauss m�veivel (els�sorban az Im�gyen sz�la Zarathustra c�m�vel, amelyet 1902-ben hallott egy budapesti koncerten). 1903-ben fejezte be tanulm�nyait a Zeneakad�mi�n.

1905-ben zeneszerz�k�nt �s zongoram�v�szk�nt egyar�nt indult a p�rizsi Rubinstein-versenyen, de egyik ter�leten sem �rt el sikert. Ebben az esztend�ben ismerkedett meg Kod�ly Zolt�nnal. R�szben az � hat�s�ra egyre �l�nkebben �rdekl�d�tt a parasztzene ir�nt: 1906-ban m�r rendszeresen gy�jt�tt magyar, majd szlov�k n�pzen�t. 1907-ben Erd�lyben tal�lkozott a magyar n�pzene �si r�tegeivel, 1909-t�l a rom�n, 1913-t�l pedig az arab n�pzenei anyagra is kiterjedt gy�jt�tev�kenys�ge.

1907 janu�rj�ban kinevezt�k a Zeneakad�mia zongoratansz�k�nek tan�r�v� (itt 1934-ig tan�tott). 1907-ben feles�g�l vette Ziegler M�rt�t (m�sodik feles�g�vel, P�sztory Ditt�val 1923-ban k�t�tt h�zass�got.) 1910-ben Kod�llyal egy�tt szerz�i esten mutatkoztak be, egy �v m�lva pedig t�bb fiatal muzsikussal egy�tt megalak�tott�k az �j Magyar Zenei Egyes�letet (UMZE). A kezdem�nyez�s azonban kudarcba fulladt, s ez, valamint a Kod�llyal k�z�sen kiadott Magyar n�pdalok (1906) c�m� kiadv�ny �s A k�kszak�ll� herceg v�ra (1911) c�m� oper�j�nak sikertelens�ge arra k�sztette, hogy 1912-ben visszavonuljon a nyilv�noss�gt�l. Ez a v�ls�gperi�dus 1916-ig tartott. 1917-ben nagy sikerrel mutatt�k be A f�b�l faragott kir�lyfi c�m� t�ncj�t�k�t, egy �vvel k�s�bb pedig A k�kszak�ll� herceg v�r�t. (Harmadik sz�npadi m�ve, A csod�latos mandarin budapesti bemutat�j�t azonban Bart�k m�r nem �rte meg.)

1919-ben, a Tan�csk�zt�rsas�g idej�n – Kod�llyal �s Dohn�nyival egy�tt – a Zenei Direkt�rium tagja volt. 1920-t�l kezdve Bart�kot hevesen t�madta a jobboldali sajt�, t�bbek k�z�tt – rom�n �s szlov�k gy�jt�sei kapcs�n – hazafiatlans�ggal v�dolva �t. Nyugaton h�rneve azonban egyre n�tt, k�l�n�sen az 1922-es �s 1923-as angliai, p�rizsi, illetve hollandiai hangverseny�tjainak k�sz�nhet�en. Els� amerikai vend�gszerepl�s�re 1927-ben ker�lt sor, a k�vetkez� esztend�ben a Szovjetuni�ban, majd 1929-ben Sv�jcban koncertezett. 1931-ben a francia Becs�letrenddel t�ntett�k ki. Magyarorsz�gon azonban 1930-t�l kezdve hat �ven �t nem j�tszotta saj�t m�veit; hazai �s rom�niai k�r�kb�l tov�bbra is �rt�k soviniszta t�mad�sok. 1934-ben feladta zeneakad�miai tan�ri �ll�s�t, innent�l kezdve a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n n�pzenekutat�k�nt dolgozott. Az int�zm�nyben 1936-ban tartotta meg sz�kfoglal� el�ad�s�t; ugyanebben az �vben – utols� gy�jt��tja alkalm�val – t�r�k n�pzen�t gy�jt�tt.

1939-t�l kezdve egyre er�sebben foglalkoztatta az emigr�ci� gondolata. M�veit m�r kor�bban k�lf�ldre menek�tette, majd 1940 okt�ber�ben feles�g�vel egy�tt New Yorkba utazott. A neh�z anyagi k�r�lm�nyekkel k�zd� Bart�k a Columbia Egyetemen kapott �ll�st, ahol n�pzene-lejegyz�ssel foglalkozott. Eg�szs�ge egyre gyeng�lt. Utols� nyilv�nos koncertj�re 1943 janu�rj�ban ker�lt sor; nem sokkal k�s�bb szervezet�ben leuk�mi�t diagnosztiz�ltak. N�h�ny megb�z�snak – Concerto, Heged� sz�l�szon�ta – m�g eleget tehetett, a III. zongoraversenyt �s a Br�csaversenyt azonban m�r nem tudta befejezni. 1945. szeptember 26-�n halt meg New Yorkban.

Legismertebb m�vei

Sz�npadi m�vek: A k�kszak�ll� herceg v�ra (1911), A f�b�l faragott kir�lyfi (1914-16), A csod�latos mandarin (1918-19, 1923)

Zenekari m�vek: „Kossuth” szimf�niai k�ltem�ny (1903), T�ncszvit (1923), I. zongoraverseny (1926), II. zongoraverseny (1930-31), Zene h�ros hangszerekre, �t�kre �s cseleszt�ra (1936), Heged�verseny (1937-38), Divertimento (1939), Concerto zenekarra (1943), III. zongoraverseny (1945, kieg�sz�tette: Serly Tibor)

Vok�lis �s vok�lis-zenekari m�vek: Cantata profana (1930), N�gy szlov�k n�pdal (1917), 27 egynem�kar (1935)

Kamaram�vek: I. von�sn�gyes (1907), II. von�sn�gyes (19195-17), I. heged�-zongoraszon�ta (1921), II. heged�-zongoraszon�ta (1922), III. von�sn�gyes (1927), I. rapsz�dia (1928), II. rapsz�dia (1929), IV. von�sn�gyes (1928), 44 du� (1931), V. von�sn�gyes (1934), Kontrasztok (1938), VI. von�sn�gyes (1939)

Zongoram�vek: Tizenn�gy zongoradarab (Tizenn�gy bagatell, 1908), Gyermekeknek (1908-9), Allegro barbaro (1911), Rom�n n�pi t�ncok (1915), Szvit (1916), Improviz�ci�k magyar parasztdalokra (1920), Szon�ta (1926), Mikrokozmosz (1926, 1932-39)

Egy�b: Heged� sz�l�szon�ta (1944)